Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)

Takács Edit: Adatok Szentes második világháború alatti gazdasági, társadalmi és politikai viszonyaihoz

a rendőrségi zaklatásoktól, a pártra nehezedő terrortól megrettenve egyetértettek a Peyer-féle jobboldali irányítással. Velük szemben álltak azok, akik követelték a jobboldali vezetők elleni nyílt fellépést, a munkásáruló szociáldemokrata vezetők leváltását, a párt programjának radikalizálását. A két csoport között állt a párt és a szak- szervezetek vezetése, amely óva intette a párt tagságát a jobboldali központi vezetőséggel való nyílt szakítástól, mely végső soron a párt létét veszélyeztethette volna, ugyanakkor törekedtek a párttagság, a munkásság érdekeit szem előtt tartó „helyi pártprogram” kidolgozására.111 A pártszervezet működésére, programjának alakulására döntő befolyása volt egyrészt a városi képviselőtestület SZDP frakciója tagjainak, másrészt a földmunkások helyi szervezete vezetőségének és néhány tagjának.

A harmincas évek második felében a párt tevékenységének legfontosabb jellemzői közé a munkásegység megszilárdítása, az agitációs és propagandamunka kiterjesztése más társadalmi rétegek, elsősorban a mezőgazdasági munkásság felé, következetes káderpolitika, ezzel összefüggésben elsősorban vezető-utánpótlás nevelése, végül, de nem utolsósorban a helyi, városi politika jelentőségének felismerése tartozott.

A munkásegység megszilárdítása vonatkozásában nagy jelentőségű volt a Bocskai u. 13. sz. ház megvásárlása munkásotthon céljaira, majd a harmincas évek második felében a régi épület lebontása, az új munkásotthon felépítése. A Munkásotthonban egy helyen működtek a különböző szakszervezetek és az SZDP. Mindez objektíve biztosította a különböző szakmai szervezetekbe tartozó munkások mozgósítását. A munkások megismerték egymást, eljártak egymás rendezvényeire — elsősorban az SZDP-propaganda munkája vált ezáltal egyszerűbbé és hatékonyabbá.112 A Munkás- otthonban rendszeresen tartottak különböző kulturális rendezvényeket, irodalmi esteket. A szentesi munkásoknak külön színjátszó csoportjuk, szavalókórusok, dalárdájuk volt. A pártvezetőség fontosnak tartotta a munkások, elsősorban a fiatalok művelődését, tanulását. Többek közt ezt a célt szolgálta a közös, kb. 100 kötetes könyvtár, ahol Marx, Engels alapvető művei mellett megtalálhatók voltak Zola, Gorkij, Steinbeck, Móricz, Ady, József Attila, Erdei Ferenc művei.113 A munkások rendszeresen olvasták a Népszavát, hallgatták a Kossuth rádió moszkvai adásait, mindezek alapján tájékozódtak és tájékoztatták társaikat a napi kül- és belpolitikai eseményekről.114

A harmincas évek végétől a munkásszervezetek elleni támadások szaporodásával a párt vezetői fontosnak tartották elsősorban a fiatalok köréből a vezetőnevelést. Céljuk az volt, hogyha a jelenlegi vezető garnitúrát letartóztatnák, internálnák, legyen

111 Borbás Lajos: Közkatonák Táncsics, Bp. 1972. 344.1., 292.1. Ezt megerősíti Erdei Mihály visszaemlékezése (személyes beszélgetések a szerzővel).

112 A szentesi munkásmozgalom korabeli vezetői egyéniségei Vajda Imre földmunkás, Mikecz János kőműves, Erdei Mihály földmunkás, Kádár Sándor kőműves, Borbás Lajos földmunkás, Janó József földmunkás — vö. Borbás Lajos id. művével. A Bocskai u. 13. sz. házat 1929—30-ban vették meg, a szakszervezeti központ anyagi hozzájárulásával, 1933—34-ben lebontották és újjáépítették. Az építés elhúzódása miatt ünnepélyes megnyitására 1937-ben került csak sor. Borbás Lajos id. mű 158. 1., 195. 1. Mikecz János visszaemlékezése (magnószalag a CsmL (Szf)-ban, az 1978. május 18-án megrendezett Szentes városi Honismereti Bizottság ülésén elmondott visszaemlékezés anyaga).

113 Borbás Lajos id. mű. Mikecz János visszaemlékezése, Erdei Mihály visszaemlékezése (magnószalag a CsmL (Szf)-ban, az 1978. május 18-án megrendezett Szentes városi honismereti bizottság ülésén elmondott visszaemlékezés anyaga).

114 Borbás Lajos id. mű 273., 285—290. 1., Mikecz János visszaemlékezése: a spanyol polgár- háború idején a moszkvai rádióadások alapján megbeszélték, értékelték az eseményeket, a Munkás- otthonban Franco-ellenes feliratokat helyeztek el.

236