Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)
Takács Edit: Adatok Szentes második világháború alatti gazdasági, társadalmi és politikai viszonyaihoz
A bérbeveendő föld nagysága 20—30 kh volt, ezen belül 20 kh-at igényelt hat család, 20—25 kh-at kettő, 25 kh-at négy, 25—30 kh-at három, 20—30 kh-at egy és 30 kh-t kettő. A jelentkezett családok állatállománya meglehetősen kevés: a tizenkilenc családnak összesen 31 sertése, 2 szarvasmarhája és 8 lova volt. Egyetlen család rendelkezett komolyabb állatállománnyal, 11 sertéssel. A családok gazdasági felszerelése rendkívül hiányos, mindössze két családnak volt teljes felszerelése, kettőnek ekéje, boronája és lovaskocsija, négynek ekéje, boronája, egynek csak ekéje. Tizenkét család semmiféle gazdasági felszereléssel, termelőeszközzel sem rendelkezett. Az áttelepítésre vállalkozó családfők átlagéletkora 49,5 év, ezen belül a legfiatalabb 35, a legöregebb 62 éves volt. Egy családnak átlag hat gyereke volt, a legkevesebb négy, a legtöbb tíz. A családok elszántságára és kilátástalan helyzetére utal, hogy tíz család bármikor vállalkozott volna az áttelepülésre és mindössze egy család nyilatkozott úgy, hogy csak a következő év őszén tud költözni.104 A családok helyzetének elemzéséből kitűnik, hogy az áttelepítésre jelentkezők Szentesen megélni nem tudtak, szinte teljesen nincstelenek voltak. Feltételezhető, tekintettel szűkös anyagi helyzetükre, hogy az áttelepítés sem változtatta meg lényegesen helyzetüket. A fennálló rendszer tehát nem tudta biztosítani a dolgozók megélhetésének feltételeit. A bemutatott intézkedések csak a rászorulók nagyon kis hányadát érintették, általában átmeneti jellegűek voltak, ebből adódóan csak rövid időre eredményezhették a dolgozók helyzetének javulását. A nincstelenek nagy számát, az állandó munkanélküliséget, a társadalomban meglevő egyenlőtlenségeket, a tulajdonviszonyok ellentmondásosságát csak gyökeres gazdasági-társadalmi változtatásokkal lehetett volna felszámolni. Ezek azonban csak forradalmi úton, a szocialista társadalom létrejöttével valósultak meg. 3. A dolgozók társadalmi-politikai szervezetei, a város vezetésének fokozatos jobbratolódása 1939—1944 A második világháború időszaka Szentes társadalmi-politikai viszonyaiban is új szakaszt jelentett. Az 1939-es év országszerte a háborús készülődés jegyében kezdődött. Az első bécsi döntés, a Felvidék visszacsatolása, a „területgyarapítás háború nélkül” politika első eredménye Szentesen is lelkesedéssel, bizakodással töltötte el az embereket. A város vezetői, a képviselőtestület lelkes hangú táviratokban fejezte ki köszönetét a kormányzónak és a miniszterelnöknek. Hálás hangon emlékeztek meg „Hatalmas barátainkról”, Hitlerről és Mussoliniról, akik „fölismerték igazságunkat és elismerték követeléseink jogosságát.”105 A város vezetőinek lelkesedése mellett azonban megnyilvánult a tömegek kezdődő ellenállása is, a Felvidék megszállása kapcsán elrendelt katonai behívásokról szóló alispáni jelentés a lelkesedés mellett a lakosság háborútól való félelméről, izgatottságáról, valamint a karhatalom igénybevételéről is beszámolt.106 A győri fegyverkezési program meghirdetése, a várható gazdasági fellendülés Szentesen is reményekkel töltötte el a tömegeket. 1939-től a nagy beruházások megvalósulását, a gazdasági élet fellendülését, a kormány által meghirdetett reformok, különösen a földreform megvalósulását várták.107 104 CsmL (Szf) Csm. Alisp. ir. 6765/1941. sz. 105 CsmL (Szf) Szentes Képv. jzkv. 230/1938. kgy. sz. 106 CsmL (Szf) Csm. Alisp. ein. ir. 4/1939. sz. 107 Alföldi Újság 1939. január 1. 1., 2. 1. 234
