Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)

Takács Edit: Adatok Szentes második világháború alatti gazdasági, társadalmi és politikai viszonyaihoz

a Csongrád megyeiek kivételével, nagyobb a szentesinél.74 A legelterjedtebb valamennyi ágazatban a fizikai munkások alkalmazása volt, a keresők 53,3 %-a tartozott ide. A fizikai foglalkozásúak aránya a megyében Szentesen volt a legmagasabb, a többi alföldi városban azonban még a szentesinél is elterjedtebb volt.75 A szellemi foglalkozásúak aránya a vizsgált alföldi városokban mindenütt kedvezőbb, mint Csongrád megyében, bár a többi foglalkozási kategóriához viszonyítva kedvezőtlenül alacsony. Szentesen a keresők 6,4%-a szellemi foglalkozású, a megyében általában még ennél is kisebb az arányuk.76

Különösen kedvezőtlen volt, hogy a szellemi foglalkozásúak zöme improduktív munkát végző közszolgálati alkalmazott volt, és csak nagyon kis százalékuk kapcsolódott be a termelésbe.

A fizikai munkások magas száma és szellemi foglalkozásúak háttérbe szorulása mutatja a város gazdasági életének elmaradottságát, a termelés alacsony színvonalát, a kisárutermelés túlsúlyát.

Összegezésképpen megállapíthatjuk, hogy a gazdasági életben meglevő ellentmondások a társadalom szerkezetében is torzuláshoz vezettek. Nem alakult ki a városban igazi kapitalista vezető réteg. Kitermelődött viszont egy jelentős tömegű, helyzetével elégedetlen dolgozó osztály. Nagyrészük nincstelen agrárproletár, valamint a földjükből megélni nem tudó törpebirtokos volt. Ipari proletáriátus hiányában szervezett erőt, a munkásmozgalom bázisát elsősorban az agrárproletáriátus soraiban kell keresnünk. A már korábban földtelenné vált agrárnépesség jelentős hányada földmunkássá, kubikossá vált. A kubikos életforma, a munkából adódó szervezettség, összetartás, valamint ehhez párosulva a munkáról-munkára történő vándorlás során megszerzett új ismeretek, eleve fogékonnyá tették ezt a réteget. Elsősorban ők ismerték a munkásmozgalom eszméit, váltak ezen eszmék híveivé és hordozóivá, lettek a város munkásmozgalmának szervezőivé, vezetőivé.

2. A dolgozók helyzete, kísérlet a munkanélküliség megszüntetésére

A gazdasági élet elmaradottsága, a tulajdonviszonyok, különösen az egyenlőtlen birtokstruktúra következményeként a harmincas években állandó munkanélküliség jellemezte a várost. A munkanélküliség a hadikonjunktúra ellenére a háború első időszakára is jellemző volt. 1939-ben földmunkások, kisiparosok, ipari munkások tömege volt kereset nélkül. A munkanélküliek száma még a nyár folyamán is magas volt, és ősszel tovább emelkedett. A dolgozók szociális helyzetének vizsgálatára, a várható munkanélküliség felmérésére, állandó figyelemmel kísérésére 1938 októberétől megyei szociális tanácsadót alkalmaztak. A tanácsadó jelentéseiben felhívta a főispán figyelmét hathatós intézkedések bevezetésére, különösen a kubikosok munkához való juttatását szorgalmazta.77 A munkanélküliek aránya Szentesen volt

74 Az alkalmazott réteg aránya a keresőkön belül Csongrádon 71,6%, Makón 63,9%, Szentesen 69,9%, Hmvhelyen 65,7%, Csongrád megyében 65,3%, Baján 88,0%, Békéscsabán 77,8%, Gyulán 72,8%, Szolnokon 86,2%, Nyíregyházán 76,8%. (Ugyanott 386—387., 362—363., 366—367., 452— 453., 456—457. 1. alapján).

75 A fizikai foglalkozásúak aránya a keresőkön belül Csongrádon 40,7%, Makón 47,0%, Szentesen 53,3%, Hmvásárhelyen 48,0%, Csongrád megyében 45,4%, Baján 63,3%, Békéscsabán 59,0%, Gyulán 55,5%, Nyíregyházán 56,6%, Szolnokon 71,3%. (Ugyanott)

76 A szellemi foglalkozásúak aránya az összkeresők százalékában Csongrádon 4,0%, Makón 6,9%, Szentesen 6,4%, Hmvásárhelyen 5,0%, Csongrád megyében 4,2%, Baján 10,8%, Békéscsabán 7,0%, Gyulán 10,0%, Nyíregyházán 9,5%, Szolnokon 12,0%. (Ugyanott)

77 CsmL (Szf) Csm. Főisp. ír. 686/1939., 654/1939. sz., Csm. Alisp. ir. 2450/1939., 706/ 1939, 1. sz.

229