Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)
Takács Edit: Adatok Szentes második világháború alatti gazdasági, társadalmi és politikai viszonyaihoz
Általános elvként elfogadhatjuk, hogy a részben, vagy egészben haszonbérb adott birtokok száma a birtokcsoportok nagyságával egyenes arányban nőtt, a legelterjedtebb a kis- és középbirtokokon volt, de a nagybirtokon is gyakoribb, mint országosan, sőt még alföldi viszonylatban is.68 A haszonbérbe adott területek megoszlása birtokkategóriánként:69 0—5 kh birtokból haszonbérbe adott terület: 1 058 kh 5—100 kh birtokból haszonbérbe adott terület: 16 208 kh 100—1000 kh birtokból haszonbérbe adott terület: 5 769 kh 1000 kh feletti birtokból haszonbérbe adott terület: 808 kh Összes haszonbérbe adott terület: 23 843 kh Az összes haszonbérbe adott terület legnagyobb része a kis- és középbirtokokból származott. Ennek oka, hogy feltételezhetően ebben a kategóriában volt a legtöbb nem mezőgazdasági főfoglalkozású földtulajdonos, akik földjüket ilyen módon műveltették meg. Ezenkívül közrejátszott az Alföldre általában jellemző történelmi fejlődés, az ezzel kapcsolatos hagyományok, szokások, települési forma. A módosabb paraszt- gazdák szívesen bérbeadták földjüket, tanyáikat, miközben ők maguk a városban levő házaikban kényelmesen éltek a haszonbérből. A parasztbirtokosok földjeiket nemcsak pénzért, hanem természetbeni járadékért is bérbeadták. Az így kialakult feles, harmados rendszer a bérbeadás primitívebb formája ugyan, de pillanatnyilag kedvező volt a szegény, pénzzel nem rendelkező bérlők számára. A birtokok jellegét tekintve a bérbeadás a korlátolt forgalmú birtokokon volt az elterjedtebb. Amíg az összes földbirtok 25,79 %-át adták részben, vagy egészben haszonbérbe, addig a korlátolt forgalmú birtokoknál ez az arány 58,33%. Ez a korlátolt forgalmú birtok összes területének 37,78 %-át jelentette. A bérbeadás gyakorisága, magas száma a korlátolt forgalmú birtokokon nem befolyásolta döntő mértékben a bérbeadott földterület nagyságát: az összes bérbeadott terület 11,87%-a származott ilyen birtokból. Ennek oka, hogy Szentesen a földterület mindössze 10,93%-án volt korlátolt forgalmú földbirtok és ezek területe viszonylag alacsony volt, átlaguk jogcímenként 624 kh.70 A bérbeadott terület 82,83%-án 100kh-on aluli kisbérlet jött létre. A haszonbéres földek 53,94%-án 10—50 kh-as gazdaságok osztoztak, ami a módos, illetve gazdagparaszti réteg és életmód erősödését biztosította.71 A kisbérietek nagyarányú elterjedésének oka részben az egyenlőtlen birtokstruktúrával — a közép- és kisbir- tok túlsúlya akadályozta a nagybérletek kialakulását — részben a paraszti vállalkozás népszerűségével — a tulajdonos számára jövedelmezőbb, ha földjét több kisebb bérletként adja ki — magyarázható. A bérleti rendszer elterjedése Szentesen hozzájárult a birtokviszonyokból következő ellentmondások elmélyüléséhez. Összegezésként megállapíthatjuk, hogy Szentes mezőgazdasági struktúrája az országoshoz hasonlóan, nem mentes az egyenlőtlen birtokmegoszlás következtében kialakult ellentmondásoktól. Az országossal ellentétben városunkra a kis- és közép68 Magy. Stal. Közi Új sor, 99. kötet 164—165. 1. adatai alapján Puskás Julianna id. mii 366. és 370. 1. 69 Magy. Stat. Közi. Új sor. 99. kötet 164—165. 1. adatai alapján. 70 Magy. Stat. Közi Új sor. 99. kötet 164—165., 428—429. és 647—1053. 1. adatai alapján. 71 Magy. Stat. Közi. Új sor. 105. kötet 322—323.1. adatai alapján. 227
