Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)

Takács Edit: Adatok Szentes második világháború alatti gazdasági, társadalmi és politikai viszonyaihoz

TAKÁCS EDIT

ADATOK SZENTES MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ALATTI GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI VISZONYAIHOZ

Szentes az Alsó-Tiszavidék jelentős gazdasági, politikai központja. 1878-tól 1950-ig Csongrád megye székhelye. Fejlődésében kétségtelenül nagy jelentőségű volt a megyeszékhellyé alakulás, bár a város sohasem tudott a megye első városává válni. Ennek oka részben gazdasági életének fejletlensége, torz szerkezete volt, de akadályozta a megyeszékhelyi funkciók teljes gyakorlását, hogy egyes fontos hivatalok nem kerültek a városba.1 A századfordulótól jellemző volt a város politikai életére a baloldali, haladó polgári és munkásmozgalom kialakulása és megerősödése. Az ellenforradalom időszakában a városban mindvégig jelentős, hagyományokkal rendelkező baloldali mozgalommal kellett számolni, különösen állt ez a munkásmozgalomra.

1. Szentes gazdasági életének fő jellemzői és társadalmi viszonyai 1939—1944

Szentes népessége 1941-ben 34 394 volt, 4,6%-kal több, mint 1930-ban.2 A város területe 68 695 kh, 90%-a művelés alatt állt. Á művelhető földterület 74,57%-a volt szántó, 23%-kal több, mint országosan. A művelési ágak közül a kertek aránya 0,91%, a legelőké 16,93%, rétek, szőlők, erdők stb. aránya nem érte el az 1%-ot sem.3 A mezőgazdaságban tehát a növénytermelés, azon belül is a szántóföldi növények, gabonafélék termesztése dominált. Az alföldi városokban általában az országosnál nagyobb volt a szántók aránya, átlag 70—80%. A kertek, rétek és szőlők aránya szinte mindenütt a szentesihez hasonlóan alacsony, kivéve Csongrádot, ahol viszonylag sok volt a szőlő.4

A szántók ilyen magas aránya részben az éghajlati viszonyokkal magyarázható. Másrészt a kedvezőtlen birtokviszonyok, a tőkeszegény kis- és törpebirtokok nagy

1 Szentesi útmutató címtár és zsebtérkép Szerk.: Lantos Iván Szentes, 1934. 88.1. 7.1. Schneider Miklós: Szentes rendezett tanácsú város képviselőtestülete (1872—1944) (Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1971. 5061. 365—394.1.) 365. 1.

2 Az 1930. évi népszámlálás I. rész Demográfiai adatok, községek Magyar Statisztikai Közlemények Új sorozat (Magy. Stat. Közi. Új sor.) 83. kötet Bp. 1932. 429.1. 45.1. Az 1941. évi népszámlálás II. kötet Demográfiai adatok. Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Könyvtár és Dokumentációs Központ, Magyar Országos Levéltár (MÓL) Bp. 1976. 433. 1. (Történeti Statisztikai Kötetek) 64—65. 1.

3 Magy. Stat. Közt. Új sor. 105. kötet Bp. 1938. 529. 1. 324—325.1.

4 Összehasonlításul Makó, Csongrád, Hódmezővásárhely, Baja, Békéscsaba, Gyula, Szolnok és Nyíregyháza adatait vizsgáltam. (Magy. Stat. Közi. Új sor. 105. kötet 324—325. 1., 292—293. 1., 300—301. 1. 340—341. 1. 404—405. 1.

217