Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)

Bárány Ferenc: Az álmunkás pártok kísérlete a viharsarki agrárszegénység „nemzeti alapon” történő megszervezésére a Horthy-korszak első évtizedében

rosszul megművelt földjeiktől. A földbirtokadó bevezetése az intenzív gazdálkodást folytató kisüzemnek kedvezne. Az biztos, hogy a progresszív fölértékdadó demokra­tikus előrelépés lett volna, de semmiképpen sem helyettesíthette volna a demokrati­kus földreformot, a politikai hatalom demokratizálódását, amely egyedüli alapja lehet egy radikális földreform megvalósításának. A földértékadó mellett is csak állami beavatkozással lehetséges a tömegek érdekét szolgáló földreform. Dénes pedig úgy véli az adó automatikusan megoldja e kérdést.46 A Dénes által új alapokra helyezett párt új ideológiai vonása a vallásosság, amely áthatja a párt propagandáját. Csizmadia idejében a pártot a szociáldemokratákhoz hasonló vallási közömbösség jellemezte. Pozitív vonás viszont, hogy az antiszemi­tizmus teljesen eltűnt a propagandából. Igaz, a Bethlen-konszolidáció idején a kor­mányzatok előtt egyre kevésbé volt szalonképes a korábbi ébredő-fajvédő antisze­mitizmus, a kormány maga is ennek visszaszorítására törekedett. A Munkáspártnak továbbra is a Viharsarok jelentette a fő politikai bázist. A békéscsabai Általános Népegylet elfogadta az új vezetőséget és kizárta tagjai közül, akik nem értettek egyet a Munkáspárt támogatásával. 1922 januárjában a Békés­csabán tartott országos pártvezetőségi ülésen 23 környékbeli szervezet nevében 21 pártelnök és titkár jelent meg. A soronkövetkező országos pártvezetőségi ülést Mind­szenten tartották, ahol megegyeztek 14 képviselő jelölésében a közelgő országgyű­lési választáson. Eltörölték a központi tagdíjat, azt tekintették tagnak, aki „A rög”-öt előfizeti. Orosházán és Mezőberényben is tartottak országos pártvezetőségi üléseket. Az utóbbin megjelentek a sarkadi, körösladányi és köröstarcsai szervezetek képvi­selői. Makón március elején mintegy 30 tagú pártszervezet jött létre. Megalakultak a kötegyáni és méhkeréki pártszervezetek is, de ezek, valamint a sarkadi szervezet mű­ködését nem engedélyezték, helyiségeiket bezáratták.47 Orosházán a párt helyi szervezete bekapcsolódott a községpolitikába. Szalai István a bíróválasztáson csak kevés szavazattal maradt alul. Élénk szervezeti élet folyt a mozgalom egyik fellegvárában, Tótkomlóson is.48 Az MSZDP mint ismeretes 1922-ben már indult az országgyűlési képviselővá­lasztáson, ezért 1922 elejétől fokozott erővel látott hozzá a vidéki pártszervezetek kiépítéséhez. így ismét szükségessé vált a Munkáspárt és az MSZDP viszonyának tisztázása. Dénes kezdetben kacérkodott a szociáldemokrata párttal történő együtt­működés gondolatával. 1922 februárjában „Mi a különbség?” című cikkében azt írta, hogy az MSZDP az ipari munkásokat, a Munkáspárt a „mindenkitől elhagyott” földmunkásokat szervezi. Végcéljuk ugyanaz, de a magántulajdont illetően elvi kü­lönbség van kettőjük között. „A ,Munkáspárt’ a baj okának nem a magántulajdont tartja, hanem a nemzeti jövedelem igazságtalan megoszlását”. Ez az eszmei külön­bözőség azonban nem teszi ellenséggé a két pártot, meg kell szüntetni a testvérharcot — írja Dénes.49 A szociáldemokrata pártszervezet azonban a paktum ellenére sem akart teljesen lemondani a földmunkásokról, márcsak a mandátumok érdekében sem tehette meg ezt. Dénesék az orosházi szociáldemokrata pártszervezet zászlóbontása alkalmával azt vetették az MSZDP szemére, hogy nincs is agrárprogramja. Ezen túl­menően azonban kispolgári alapról bírálják, eléggé tisztességtelen módon, a pártot: „A Magyarországi Munkáspárt a fokozatos fejlődés alapján áll, míg a szociáldemok­46 Dr. Dénes István: Harc a föld népéért. Bp., én. 267. 1. 1925. dec. 12-i hozzászólása az országgyűlés költségvetési vitájához. 47 A rög, 1922. január 15., 29., február 12., 19., 26. és március 5., 6. 48 Orosházi Friss Újság, 1922. január 3. és március 14. 49 A rög, 1922. február 26. Januárban Dénes felvetette a Rassay- és a Búza Barna-féle párttal való együttműködést is. „Földreform-blokkot” akart alakítani. Uo. január 1. 170

Next

/
Thumbnails
Contents