Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)
Herczeg Mihály: Szolgák cselédek Hódmezővásárhelyen 1848 előtt
egy hámfát, ezért fizet 15 krajcárt, elvesztett a gazda állítása szerént 2 mázsakörtét, de mivel ekkor a gazda is jelen volt, meg nem ítélődik...”114 Igen gyakran megosztotta a kárt a bíró. Ha a megnyűgözött ló éjszaka elkóborolt és a gazda is jelen volt a tanyán, akkor a cseléd csak fele kárt fizeti. (1753-ban.) Ugyanígy az elszalasztott csikóért, jászolba döglött tehénért.115 A korszak vége felé egyre súlyosabb kártérítési követelésekkel találkozunk: Kis Péter nyomtatáskor elvesztett lováért „el kívánja fogni a béresnek még benn lévő bérét u. m. 1 rúgott üszőjét, 1 köböl búzáját s annyi árpáját, 1 kocsi tüzrevalóját, 1 kalapját 1 nadrágját, készpénz 3 forint 15 krajcárját, — azon okból, hogy a lovat a béres elhajtotta a Szürü Szélről s maga elment a Szomszédba dinnyét lopni...”116 A legnehezebb munka idején is elvárták a cselédtől, hogy éjszaka ügyeljen a lovakra; ha elalszik, fizethet. Hegedűs Ferenc 230 váltóforintot követelt ellopott két lováért a béresen, ...„mivel esthajnal után a fia olyan parancsolattal küldötte a bérest a lovak legeltetésére, hogy sem le ne feküdjön, sem le ne üljön, hanem midőn elálmosodik, akár laktak jól a lovak, akár sem, hajtsa be őket, azonban erre nem ügyelvén a béres, lefeküdt s elaludt és akkor két lovat ellopták”.117 Olyan eset is előfordult, hogy a cseléd követelt kártérítést a gazdán. Kmetykóné a szolgálóját megvádolta 40 darab szappan, zsír és szalonna ellopásával. Míg a lányt a városházhoz hurcolták a lándzsások, elveszett két rokolyája és egy nagykendője”... a lány viszont kárpótlást követel és bár házi gazdasszonya a ruháirul semmit nem kíván tudni... Borkáné állítja aztat, hogy a kérdéses ruhanemű a leány becsukatása előtti napon a háznál megvolt.”118 A cselédek testi lelki kiszolgáltatottságát kihasználó gazdával szemben igen csekély követelése lehetett az áldozatnak. „Tóth Ilona panaszkép előterjeszti miképpen Baricsa János sógora által a szállásra leendő szolgálat végett kivivén tőle megterhesedett, meg is gyerekesedett, amit a jelen volt Baricsa János is elősmért és a csecsemő tartására holnaponként másfél évig 3 váltó forint ajánlása mellett barátságosan a panaszolkodóval megegyezett.”119 Sebesített szolga gyógykezelése is került a bíróság elé. „Fekete András, Nagy Ferenc szolgája panaszt tett Dani János fia ellen, hogy lábát szánt-szándékkal a Réten egymás mellett gyékényt vágván, a nádvágóval megsebesítette (amint valósággal sebe megbizonyította) melyhez képest tartozik Dani János a nevezett Legénynek sebit meggyógyítatni és a legényt addig az ideig, amíg a sebe meg nem gyógyulna, maga eleségin tartani.”120 1795-ben Vurm Ferenc vármegyei „chyrurgus” követeli a gyógyítási díjat a bérest fejbe ütő Kovács Dömén és a béres gazdáján, Gulyás Mátyáson, aki „azon bérest a Cura alól kivévén, kevés idő múlva sok rendbéli kártékonyságért elcsapott és így a Cura megfizetése hátramaradott volna.”121 A munkában nemcsak megsebesültek, hanem olykor meg is rokkantak. Semmi Kis János 1799-ben a szolgálóját zsákolásra kényszerítette, „melynek hordásában 114 Uo. 1840. jan. 30. 115 Uo. 1753. jan. 15. és 1751. aug. 30. 116 Uo. 1838. jan. 2. 117 Uo. 1838. jan. 1. 118 Uo. 1842. júl. 27. 119 Uo. 1842. máj. 6. 130 Uo. 1844. nov. 24. 131 Uo. 1795. febr. 4. 112
