Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)

Herczeg Mihály: Szolgák cselédek Hódmezővásárhelyen 1848 előtt

Az összesen rovat nem egyszerűen az előző kettő összessége, hiszen a 2 férfi szolga mellett lehetett egy, vagy két női szolgáló is. A 229 holdas gazdaságban 4 férfi cseléd mellett 2 szolgálót alkalmaztak.

Néhány példa a cselédtartó gazdaságok vagyoni állapotáról, felszereltségéről:

— Wurm Ferenc inquilinus, állatorvos, tartott egy szolgát. Szántóföldje nem volt, csak két kapás szölleje, 20 marhája, 5 lova, 90 juha és 8 sertése.

— Oravetz József házas zsellér tart egy szolgát. Földje nincs, de van 16 db szarvasmarhája, 4 lova és 6 sertése.

— Jakó Sámul családja öttagú. Egy szolgálót alkalmaz. Szántóföldje 1 sessio, vagyis 34 hold szántó, amihez 22 hold legelő jár. Van 2 kapás szőlője, 18 szarvas- marhája, 8 lova, 70 juha, 10 sertése.

— Deák Mihály héttagú családja mellett 2 szolga és 1 szolgáló dolgozik a két telek nagyságú földön. Neki is van 2 kapás szőlője. Szarvasmarháinak száma 29, lovainak 4, juhainak 60, sertéseinek 8.

— Tóth Mihály családja öttagú. Ugyancsak két jobbágytelken gazdálkodik. Egy szolgát tart. Szőlője 1 kapás. 9 szarvasmarhája van és 7 lova. Juha, sertése nincs.

— A héttagú Meszlényi családnak három telke van. Egy szolgát tart. 5 kapás szőlője, 24 szarvasmarhája, 10 lova, 80 juha, 6 sertése van.

— Varga Pál házas zsellér családja négytagú. Földje nincs, csak 2 kapás szőlője. 2 szolgát és 2 szolgálót tart. Van 23 szarvasmarhája, 12 lova, 210 juha és 12 sertése.

— Kenéz István családja négytagú. Tart egy szolgát, 34 hold szántója, 22 hold legelője van, vagyis egész telkes. Szőlője 1/2 kapás. 2 szarvasmarhája, 3 lova és 1 sertése van.- Herczeg Pál házas zsellér kovács mester, családja öttagú. Tart egy szolgálót. Van neki 2 kapás szőlője, 1 szarvasmarhája, 2 lova.

— Hódi Pál családja 11 tagú. 2 szolgát tart és egy szolgálót. A földje 161 4/8 hold szántó, 104 hold legelő. Van 3 kapás szőlője. 70 db szarvasmarhát, 26 db lovat, 200 db juhot és 20 db sertést jegyeztek föl nála.

— Kertész Pál házatlan zsellér, kalapos. Családja négytagú. Alkalmaz egy szolgát és egy szolgálót. Vagyona nincs, csak 2 lova.

A város leggazdagabb jobbágya ekkor a nyolccsaládos Fekete János. Földje 229 4/8 hold szántó és 148 4/8 hold legelő. Szőlője nincs. Van neki 55 db szarvas- marhája, 16 db lova, 300 db juha, 20 db sertése.

— Aranyi Mihály inquilinus, öttagú családja mellett egy szolgát és két szolgálót foglalkoztat. Föld után nem fizet adót. 38 szarvasmarhája, 3 lova és 200 db juha volt.

— Czukor János gyógyszerésznek egyetlen jószága sem volt. Háztartásában egy szolgálóleányt alkalmazott.

A példák a legszélsőségesebb eseteket is bemutatják. A nagy többség a 3 fertálytól két sessióig terjedő kategóriába tartozott, vagyis 25—68 hold közt volt földje.

A 352 cselédtartó közül e kategóriába esett 258. De ha figyelembe vesszük, hogy a kifejezetten jobbágy cselédtartó csak 302, akkor a 25—68 holdasok ezeknek 84,4 %-át tették ki.

Az összeírás a fiatal állatokat nem vette figyelembe.

Az 1828-tól 1848-ig terjedő két évtizedben nagyon lényeges változás már nem történt. Említésre méltó talán az, hogy 1837-ben 1000 zsellér a vármegyéhez fordult panasszal. Előadták, hogy az uradalom annakidején 198 telekkel kevesebbet mért ki. A vármegye elrendelte a hiány pótlását, de az uraság csak 1845-ben mért ki 3854 holdat 90 zsellérnek és adott még 862 holdat 36 jobbágy részére telekkiegészítésül.64

64 Uo. Legelőelk. 1 cs/1847.

100