Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)

Vass Előd: A szegedi és csongrádi náhije 1548. évi török adóösszeírása

Becskereket, Csanádot sorban elfoglalták. Mehmed szendrői szandzsákbég és János király 1528. október 12-én Makón megbeszéléseket tartott, ennek eredményeképpen a törökök az általuk elfoglalt várakat átadták János király híveinek. Ekkor Szeged ismét jánospárti vezetés alá került. 1529 januárjában Bács vára ugyanilyen módon került jánospárti vezetés alá. Mehemed bég török csapatai és a jánospárti T örök Bálint, valamint Bakics Pál magyar és szerb fegyveresei a bácskai táboraikból egészen Pest alá nyomultak és mindenhonnan elűzték a ferdinándpártiakat. Erről a kalocsai káptalan Ferdinánd királyhoz küldött levelei részletesen beszámolnak. A kalocsai segélykérő levelek a Duna—Tisza közéről a Dunántúlra tartó menekülési hullámról is hírt adnak. 1529 októberében Szulejmán szultán Bécset ostromló csapatai ismét Szeged mellett vonultak haza, útjukban mindenhol zsákmányoltak.10

János király uralma idején 1536-ban több Csongrád megyei telepítésről és a jobbágyok szabad költözéséről szóló királyi parancsról tudunk. Ezek a békés viszonyok visszatértéről árulkodnak. Azonban hamarosan ez a helyzet ismét megváltozik. János király 1538-ban kiadott egyik oklevelében a szegedi városi tanácsot felhatalmazza, mivel a török határ közelében biztonságban nem érzik magukat, ezért polgárainak családjaikkal együtt más kerített városba telepítését támogassa. Ez már bizonyság a szegediek lassú menekülésére, s a város lakosságának állandó mozgására. János király 1540 nyarán meghalt és ezután már 1540 október végén ismét megjelentek a török csapatok a péterváradi rév—Bács—Baja—Pest országúton. 1541 augusztusában Szulejmán szultán megelégedett Buda és a Budára vezető országutak megszállásával. Az Eszék—Buda és a Pétervárad—Pest közötti országutak melletti helyeken, mint Bácson, Zomboron, Baján és Kalocsán hagyott csak állandó helyőrségeket. A Tisza jobbparti vidékén egy üres „fegyvermentes” területsáv maradt. A Tisza balpartjától keletre pedig minden területet az özvegy Izabella királynőnek és János Zsigmond trónörökösnek engedett át. A török források ezt a területet: hol a királynő országának (kralicse memleketi), hol királynő tartományának (kralicse vilajeti) emlegetik11

1542-ben Temesvár és Lippa vidéke Izabella királynő külön igazgatása alatt „Racság” elnevezéssel szerepel. Itt a középkori magyar közigazgatás, Krassó, Keve, Torontál megyékkel együtt már nem is létezett, az egész vidék teljesen átalakult. Ekkor már Temes és Csanád megye került egyáltalában megemlítésre. Hasonló helyzet lehetett a Tisza jobbparti „fegyvermentes” területsáv déli részén is, a középkori Bács és Bodrog megyék már nem is léteztek. Csongrád megye volt a legdélibb magyar közigazgatási terület. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a középkori Csongrád megye a Tisza mellett Peszérig terjedt. Ebben a helyzetben Szeged városa különleges jelentőségre tett szert. A szegediek tartották szemmel a török csapatok mozgását, amiről a városi tanács és Fráter György kincstartó, valamint Thurzó Elek tárnok- mester levelezéséből értesülhetünk. A két király, Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János harcai között Szegeden is megalakult egy ferdinándpárti és egy jánospárti csoport, s ezek már 1527 óta folytonosan egymást váltották. A polgárháborús viszonyok közepén Szulejmán szultán Budát hirtelen megszállta, ami után a magukra

10 Szalay László, János király és az európai hatalmasságok: in Adalékok a magyar nemzet történetéhez a XVI. században, Pest 1861, 115 és 129 1., és Szentkláray Jenő, i. m. 102., 104., 106—107. Bunyitay Vince—Rapaics Rezső—Karácsonyi János, Egyháztörténelmi Emlékek a magyarországi hitújítás korából, Budapest 1902. I. köt., 442., 447., 453—456. és 481.1.

11 Reizner János, i. m. IV. köt., 130—141 1., és Thury József, A török hódítás kezdete Magyarországon: Századok, XXVI. évf. 7. fűz.. Budapest 1893., 582. 1. írja: „1541-ben Szulejmán csak a Duna vidékét, főleg Budát akarta megszállni...” A Tiszántúl Izabella királynő alá tartozott, erről szóló török megnevezések: 1548. évi szegedi szandzsák törvénykönyvében királynő országa és Ve- lics László, i. m. II. köt. 65.1. királynő tartománya szerepel.

9