Tanulmányok Csongrád megye történetéből 2. XIX. század (Szeged, 1978)
Oltvai Ferenc: A Csanád vármegyei telepes községek igazgatása a XIX. század első felében
Az úrbéres helységek mellett a kertésztelepek kialakulása igen gyorsan végbement Csanád megyében. A zsellérháztartások számának emelkedését is ez tette lehetővé- A szadfordulótól eltelt ötven év a megye életében is döntő fontosságú volt. Újabb úrbéres helységek az urbárium bevezetése óta nem alakultak Csanád megyében, a földesurak, a kamarát is beleértve több földet nem mértek ki úrbéres használatra. Annál inkább alakultak kertészségek a megye területén: 1828-ban 17-et írtak össze,111 1848-ra számuk 22-re emelkedett.114 115 A földre áhítozók száma végül is jóval 1848 előtt megnőtt Csanád megyében. Főleg Makóról, Nagylakról és Battonyáról van szó, ahol a század közepére a szántóföldi művelésre alkalmas terület mind távolabb került a közlegelőkből történt kihasítás miatt. A szántóterületek egy részét már csak időleges, majd a teljes kintlakás útján lehetett megművelni. A zsellérség részére több út kínálkozott: a telkesek tanyájára való költözés volt az egyik, a másik a megye még jóformán lakatlan és a keletibb részeire való költözés és a szerveződő majorokba, méginkább a dohánytermesztő kertészségekben való letelepülés. A beköltözők eltávozásával tulajdonképp csak az aratás és a betakarítás időszakában lépett fel munkaerőhiány egykori lakóhelyeiken. Ezek helyébejöttek a felsővidékek aratói. A jelenség Csanád megyében a század elején általánossá vált, amire már Vedres István is felfigyelt.116 A három dél-alföldi megye, Békés, Csanád és Csongrád lakossága 1777-től 1846-ig, hét évtized alatt 124 310-ről 384 860-ra, valamivel több mint háromszorosára emelkedett. A három megye közül Csanád megyéjé 18 632-ről 78 740-re, több mint négyszeresére növekedett. A három megye közül Csanád gyarapodott a legnagyobb mértékben.117 Csanád megyében az úrbéres helységeknek az 1827 és 1850, valamint a telepesfalvaknak 1828/29 és ugyancsak 1850 évből származó adatainak egybevetése szemléletes képet ad a két településforma lakosságának gyarapodásáról és fényt vet a kamara telepítési politikájára is. Csanád megye 9 úrbéres helységének lakossága 1827-ben 51 706 fő 1850-ben 58 359 fő A Csanád megyei kertészségek népességét pedig az alábbi táblázat tünteti fel: 1828-29 1850 népesség összeírásból 1 Alberti 2 Ambrózi 3 Apáca 4 Béka 773 703 664 1528 143 149 114 CsmL Csanád vm. adószedői ir. Summariumok. Summarium Regnicolaris Consriptionis Comitatus Csanad 1828. 115IFJ. Palugyay Imre: Id. niü 45.1. 116 Vedres István: Id mü. 41. I. 117 Kovacsics József: szerk. A történeti statisztika forrásai. Bp. 1957. 7/a-d., 8/a táblák. Vö.: Szabó Ferenc: Id. mü 17.1. 92
