Tanulmányok Csongrád megye történetéből 2. XIX. század (Szeged, 1978)

Iratok

6

1837. május 10.

Grünn János beadványa Szeged tanácsához: ismerteti a Gyűjtő és Hírlelő címen tervezett lap célját, tartalmát és kéri a kiadáshoz

SZÜKSÉGES ENGEDÉLY KIESZKÖZLÉSÉT

Tekintetes Nemes Tanács!

Azon hazafiúi iparkodásomnál fogva, melly szerént e’ nagy érdemű Város és egész közönség javára célzó dolgokban minél részvevőbb lenni tehetségem szerént iparkodom, bátor vagyok a’ Tttes Nemes Tanácsnak további pártolásáért esedezve egy vállalatomat alázatossan elébe terjeszteni, melly — véleményem szerént — a Nemzeti ipar előmozdítására, a Kereskedői Szellem és Szorgalom bővebb kifejtésére némi előmozditásúl szolgálhatna, ’s azon felül némely napi történetek felvilágosításában, gyorsan közlendő hírek és rendeletek terjesztésében ’s több illyesekben nem kevés hasznú lehetne.

Ezen, a’ köz jóra törekvő vállalatom ebből áll: hogy egy héti hírlapot ereszek meg, mely egy héten kéttszer félívenként volna magyar nyelven meg jelenendő, következő belső elrendezés mellett:

jször az egy szerre megjelenő félív egyik része Gyűjtő, másika Hirlelő nevet viselne.

2or A Gyűjtő, meg felelve czímének, leginkább iparkodnék a Szegedi s körülbelől levő Közönséget a többi magyar hírlapokban, valamint és legfőképpen a különféle külföldi ujságlevelekben meg jelenő érdekessebb és közfigyelemre méltó Cikkelyekkel megösmértettni leg szorossabb pontossággal, kizárva azomban mindent lapjaimból, mi a Vallást és politikát távolról is érdekelhetné. Azonfelül közléseinek tárgyául választana appróbb elbeszéléseket, életirásokat, tájföstéseket, társasköri rajzolatokat, erkölcsi oktatásokat és gazdasági Útmutatásokat, s ezekhöz hasonló oktatva mulató Cikkelyeket.

3"r A Hirlelő tárgya volna különféle összehívásokat, idézéseket, tudakozásokat, híreket, megbízásokat, eladás vevés vagy szolgálatkeresésre nézve — eltulajdonított holmik kereséseit, vásári hirdetéseket, s más illy nemüeket közölgetni.

4cr Hetenkint jelentés fogna vétettni a’ gabona és egyébb föld termékek ára felől, valamint az adás vevés minő lábon állásáról is; — azon felül a’ körül belöl, sött az Ország távol részeiben esendő vásárok is jó előre fognak figyelmeztetőleg jelentettni.

5or Valamint a’ születések lajstroma, szintúgy a’ megholtak nevei és számai Szeged Várossából hónaponkint hiteles kútfők szerint közöltettni fognak.

6or Eszközül szolgálhatna kiadandó Testvér lapom egyszersmind a’ Tttes Nemes Tanács által is ne talán köz tudomásra adandó hirdetéseknek, mellyek illy formán bár mi neműek legyenek, leg könnyebben és rövid utonn jutnának a Közönség elébe.

deti kérvényt és mellékleteit a Helytartótanácshoz. A szegedi tanács részletes előadása leszögezi, hogy Szegeden két nyomda is megélhet, a Grünn által hivatkozott segédek csupán gazdájuk véleményét mondták el; a folyamodó „csak önmagának tulajdoníthatja a munka csökkenését”, mert — Konrád Keresztély nyomdavezetői működése tanúsítja —- Szegeden és környékén elegendő munkát lehet találni. Nem engedhető meg, olvashatjuk a felterjesztésbben, hogy Grünn János miatt (aki már könyvkereskedéssel is bír), egy nálánál „műveltebb” társa és a város egész közönsége szenvedjen. Mivel pedig egy újabb nyomda a városra és környékére nem megvetendő haszonnal járna, a tanács megújítja a Konrád Keresztély korábbi kérelmének támogatását. (CsmL Szeged tan. ir. 1836—3284. 1. sz. Grünn-ir.) A Helytartótanács 1836. november 15-i leirata szerint Szegeden „második könyvnyomtató intézet felállítására szükség nem lévén, Konrád Keresztély kérelmének hely nem adatott.” (Üo. 1836—3906. 1. sz.) A Helytartótanács e határozattal Grünn kérésének első részét teljesítette. A kőnyomtatási engedélyt Grünn csak 1845-ben nyerte el.

37