Tanulmányok Csongrád megye történetéből 2. XIX. század (Szeged, 1978)
Iratok
2 1836. július 23. Konrád Keresztély Szeged tanácsához intézett kérvényében KŐ- ÉS KÖNYVNYOMDA LÉTESÍTÉSÉHEZ ENGEDÉLY KIESZKÖZLÉSÉT KÉRI Tekintetes Nemes Tanáts! Kegyes Uraim! Friss emlékezettben lészen a Tekintetes Nemes Tanáts előtt az, hogy néhai Grün Orbán hajdani kebelbéli Könyv nyomtató el halálozása ólta,113 addig is még kisskorú gyermeke eme intézetét saját igazgatása alá vehette, egész nyolcz esztendőkig az érintett intézetet mint tanúit könyvnyomtató magam igazgattam, ’s ez alatt mindenkinek, de kivált a Törvényhatóságok által reám bízottakra tökélletessen meg feleltem légyen, azonban fent nevezett Grün Orbán örökössé törvényes idejét érvén, nékem ezen intézet kormányazásárúl le kellett lépnem, ’s mivel mesterségem egyedül tsak könyv nyomtató ’s ehhez való tudományokbúl áll, mostanság egészen kéntelenítve látom magam gyermekeimmel ’s nőmmel egyetemben kenyér keresésemben meg gátolva lenni, minthogy más mesterséget nem tanulván a kérdésbe vett könyv nyomtatást Felsőbbi engedelem nélkül nem gyakorolhatnám, bátorkodók tehát a leg mélyebb alázatossággal a Tekintetes Nemes Tanáts előtt esedezni, miképpen részemre a Nagy Méltóságú Magyar Királyi Helytartó Tanáts útján annak helyén egy Könyv- és egy Kő- (Lytographia) nyomtató Intézeteknek felállítása és gyakorlása, mint mesterségem űzése szabadságát és engedelmét a követközendő okokbol kegyesen ki eszközleni méltóztattnék; — ugyan is 1° Hogy még e tájékon jelessen a szomszéd Békéss, Csanád és Torontál Vármegyékben valamint Csongrádban is ezenegy mostan fenn álló Könyv nyomtató műhelynél több nem lévén, egy másodiknak felállítása annyival is inkább szükségessebb légyen, minthogy számos esztendei tapasztalásom bizonyíttya hogy sokszor a kérdéses és Grün örökössé által bírt Könyv nyomtató Intézet a nevezett Törvényhatóságok által kiadott ’s kiváltképp hivatalos nyomtatványikat illettő munkákat elkészíteni elégtelen volt, ’s mai napig is az légyen. — 2° Hogy Kő- nyomtató vagy is Lytographiai Intézet még a Nemes Város kebelében nem lévén, illyesnek felállítása senkinek kárára nem szolgálhatna, melly azonban tsak a Könyv nyomtató Intézet fel állítása mellett gyarapodhatna; de 3° A Nemes Város mindinkábbi népesedése és kiterjedése valamint tsinosbulása és a szép lite- ratúrában naponkénti előmenetele is megkiványa már ma azt hogy e Nemes Városban még egy Könyvnyomtató Intézet állítása meg engedtessen, minthogy itt több rendbéli oskola intézetek léteznek, ’s jövendőre nézve az Akadémia114 fel állítása eránt is biztos reménységgel tápláltatunk, de ha mind ezek nem lennének is a nagy népességű Torontál, Csanád és Békés Megyei helyek szükségei egy illy nyomtató Intézetben elég okot szolgálhatnak arra, hogy Sz. Kir. Szeged Várossában melly ezen Megyéknek kereskedési pontúi szolgál, ’s hol úgy szólván meg jelenni kéntelenek még egy illy Intézet fel állítása meg engedttessék. — 4° Természetessen következik ezen nevekedésbül hogy ezen újjabban fel állítandó intézet által a régibb intézetnek semmi hátramaradása sem leend, sőtt mind a kettő elegendő képpen iparkodása szerént érdemelheti jutalmazását. — 113 1828. 114 Szeged vezetői már a XVIII. szd. vége óta szorgalmazták egy jogakadémia felállítását a városban, illetve a pozsonyi jogakadémiának Szegedre helyezését. A községválasztmány és a tanács különösen 1826 óta élénken foglalkozott e problémával. Reizner János: Szeged története III. köt. Id. mü 317—318. l.-on részletesen ismerteti a kérdést. 32
