Tanulmányok Csongrád megye történetéből 2. XIX. század (Szeged, 1978)
Papp János: Bakay Nándor indulása és politikai pályája – a végső kudarcig
ják és szolgaságban tartsák...”76 — akkor lehetetlen fel nem ismerni a Tiszavidéki Újságban vezércikkező Bakay hangjában e sorok és gondolatok visszhangjait. Vagy amikor Lassalle „A szoczializmus oka és megoldásáéban azt állítja: „hogy a politikai szabadságért egy korabeli osztály sem küzd, de „Ellenére van... a militarizmus és a nemesség az abszolutizmus, és a bürokráczia, mégpedig a legnagyobb szenvedéllyel, mert ezen osztályoknál uralmuk megmaradt részének védelméről van szó.” ismét nem nehéz megtalálni a párhuzamot Kossuthhoz intézett levele ama részletével, ahol az osztályharc kialakulásának okairól így ír: „Megszülte a jogfosztás, mely teher növeléssel párosult, megszülte a szélesbülő látkör, mely az összébb szorított emberjog szűk köréből oly vágyakat költ, amelyeket elérni egy osztály áll akadályozó őrt a nép előtt... Szövetkezve van ellenünk az egész do/ogtalan szolgahad, mely az imént felosztotta maga között a polgárjogot, hivatalt, országjövedelmet, csak a közterhet nem”...7'1 Méginkább bizonyítja ezt, a Lassalle s általában a német szociáldemokraták hatását egy, a tárgyalandó időszakunkon már kívül megjelentetett cikke, mely „Az öntudatos munkásság értékesítése és a polgári haszon érvényesítése jól rendezett államban és társadalomban” címmel jelent meg 1877. március 4-én az Alföldi Iparlapban. Ez a ma már furcsán ható s nem is egyértelműen érthető című cikk Bakaynak a legrészletesebb politikai hitvallását adja. Az 1876-os szegedi ipari kiállításon dicséretes módon résztvett „Békés-Csaba „polgárai és polgárnői” részére írta hálaképpen és okulásul. A nagy formátumú és sűrű szedésű lapban a közel hét ha. sábos cikk terjedelmét tekintve is egyike Bakay legnagyobb lélekzetű munkáinak Az egész cikkre, talán jellege miatt, bizonyos tanító, didaktikus hangnem a jellemző. Ez azonban sok helyén jótékonyan korlátozza Bakay moralizáló-prédikátor bőbeszédűségét s gondolatainak szabatos, érthető kifejetésére készteti. Persze, különösen a ma olvasója számára nem érvényesül az a cikk némely részletében, s csak a teljes mondanivaló gondos mérlegelése teheti világossá egy-egy sajátos kifejezését, terminus technikusát, mint a címben és sok más helyén is előforduló „öntudatos munkásság értékesítése és a polgári haszon érvényesítése” kifejezést is. Mégis összhatásában ez a legteljesebb Bakay politikai nézeteit tárgyaló és kifejtő cikkek sorában. Már magának a bevezető mondatnak a stílusa és mondanivalója is élénken példázza a szerző akartan oktatói szándékát, mely szinte a korai kommunisták romantikus patetikus szövegezésében jelenik meg: „Van az emberiségnek egy közös hitvallása, egy felekezethez nem kötött hitelve, egy általános értékű ősdogmája; amely égre s földre több üdvöt, alaposabb boldogságot képes biztosítani, mint a valamennyi próféták és apostolok összes hitelvei és dogmái. Ez az általános ősdogma az öntudatos munkásság, ami a többi hitelvekkel úgy sem ellenkezik:” Majd alább: „amely ember életében az öntudatos munkásság terén mitsem működött... a szó nemesebb értelmében az ember névre jogot és igényt nem formálhat soha!... Az emberiség nagy, általános parancsszava szerint a dologtalan: nem ember.”78 „A szoczializmus oka és megoldása” című kötetében Lasalle a következő módon nyilatkozik azokról, kik a megfélemlítés eszközeivel próbálják elrettenteni a szocializmus útjáról azokat, kik ráébredtek a munkáskérdés meglétére s a megoldás 76 Lassalle, Ferdinand : Munkás-programm. A történelem mostani korszakának és a munkásosztály eszméjének sajátos összefüggéséről. 114. p. Az „Alkotmány, szocializmus, demokrácia” című gyűjteményes kötetéből. Ford. Kunfi Zsigmond. Bp. 1914. Révai. 77 Bakay Nándor: Levele Kossuthoz 1875. március 31-én. OL Kossuth-levelezés. 78 Bakay Nándor : Az öntudatos munkásság értékesítése és a polgári haszon érvényesítése a jól rendezett államban és társadalomban. Alföldi Iparlap, 1877. március 4. 3. évf. 9. sz. 5—7. p. 279
