Tanulmányok Csongrád megye történetéből 2. XIX. század (Szeged, 1978)

Papp János: Bakay Nándor indulása és politikai pályája – a végső kudarcig

becsületes életmódhoz nem elég... de minden alapos számítás mellett is nekem és- enyéimnek sanyarogniok kell e fizetés mellett. Nem igazságos e az én törekvésem alapja, midőn ezt megváltoztatni akarom.?!71

A megváltoztatás útja, s ez megint új Bakay felismerései között, a nagytőke korlátozása. „A tőke és munka kérdését egyedül a progressiv adórendszer bírja megoldani, a mely kedvez a kis tőkének és a munkának, s ez által a nagy tőkét visszaveri eredeti czéljához s szülő kútfejéhez a munkához.”72

A nagytőke mellett az állami, katonai pazarlás korlátozása és „az értelmes munkát teljesítő szakképzett munkások szaporítása segíti elő a munkáskérdés megoldását.”73

Gyökeres, valódi orvoslás s nem tüneti kezelés gyógyíthatja meg a társadalom akut bajait. A társadalom átépítése mellett a régi államszerkezet átépítése is halaszthatatlan feladat. S addig míg ezt meg nem valósítják „hasztalan állítunk ezer féle orvoslási rendszereket, s hasztalan tanakodunk e kérdés fölött, a míg a régi állam- szerkezet átkos bűnnyomait látjuk a társadalom kebelében dúlva garázdálkodni.

Hasztalan van megszüntetve a jobbágyság, a míg a honatyák kiváló gondoskodási tárgyát nem képezendi a munka fölemelése és a munkások sorsa könnyítésének mindenható kérdése.”74 75 fejezi be a cikkét, mely minden bizonnyal egyik legérdekesebb elemzése a korszak polgári magyar sajtójának.

Bakay lapja, ahogy a fejezet első mondataiban is utaltunk rá, nem volt hosszú életű. Március végén, megszűnése előtt pár héttel, az „Általános Munkás Újság” előfizetési felhívását ismerteti, s közli bő részleteiben annak „merész röptű” programját is.

„Nem tartozik a dologra a szerkesztőt ismernünk, nem is ismerjük, igaz hogy még a lapot sem ismerjük, de már az előismertető felhívás is olyasmit tartalmaz, a mit annál inkább kötelességünk megfigyelni, megérteni és megismerni, mivel a keletkezendő „Munkás Újság” egészen arra a térre látszik törekedni, a melyen mi állunk, a társadalmi reformok területére. Különösen fel akarja karolni a munkások érdekeit, a mit mi is nyíltan bevallott elveink közé számítunk.” — vezeti be a „Magyar- ország munkásaihoz! című felhívás ismertetését. Majd ezzel fejezi be: „...nyíltan ki kell mondanunk, hogy habár az előadási alakra nézve nem értünk is egészen egyet, a keserű tartalom igazságát mi is érezzük, s így újra ki kell jelentenünk, hogy az ismeretlen szerkesztőt, állását s múltját nem kutatva, elvtársaink közé számítjuk.”73

Bakay gondolkodására, nézeteinek kialakítására minden bizonnyal Lassalle művei gyakorolták a legnagyobb hatást. Lassálle hatása Bakay munkáiban is nyomon követhetők. Néhány esetben még a kifejezések hasonlósága is szembetűnő.

Mikor ezt írja Lasalle a „Munkás programiban: „Mindannyian munkások vagyunk, ha megvan bennünk az akarat, hogy a társadalom számára valamilyen hasznos tevékenységet végezzünk.” Vagy: „Aki... a kifejtettem értelmében viszi be az életbe a munkásosztály eszméjét, mint uralkodó társadalmi eszmét, az nem olyan igét hirdet, amely a társadalmi osztályokat elválasztja és egymás ellen uszítja; ellenkezőleg; az a kiengesztelődésnek, az egész társadalmat felölelő igéjét hirdeti, olyan igét, amely kiegyenlíti a társadalmi ellentéteket; az egyesülés igéjét hirdeti, amelyet mindenki magáévá tehet, aki nem akarja, hogy a népet a kiváltságos rendek elnyom71 Uo.

72 Uo.

73 Uo.

74 Uo.

75 Bakay Nándor: Lapismertetés. Tiszavidéki Újság, 1870. március 24. 2. évf. 24. sz. 3. p.

278