Tanulmányok Csongrád megye történetéből 2. XIX. század (Szeged, 1978)
Ruszoly József: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Csanád vármegyében 1848–1875
három kerületben 1848. június 21-re tűzte ki a választást, amit a május 20-án kelt nádori meghívólevél vétele után még aznap ismét jegyzőkönyvébe iktatott.215 Ehhez hasonlóan az októberi diplomát követően a királyi meghívólevél vétele előtt is már 1861. február 16-án kitűzték a választási időpontokat — Makón 1861. március 19-re, Nagylakon 20-ra, Battonyán pedig 21-re — az 1861. április 2-re ösz- szehívandó országgyűlés megyebeli tagjainak megválasztására.216 A kiegyezést tető alá hozó, 1865. december 12-re összehívott országgyűlés tagjainak választását az 1865. október 5-i központi választmányi ülés Battonyán november 21-re, Nagylakon 22-re, Makón pedig 23-ra tűzte ki. A battonyai időközi választást az 1866. január 29-i ülés 1866. február 24-re tette.217 Az 1869—1872. évi országgyűlés általános választását a választási jegyzőkönyv tanúsága szerint Battonyán és Makón is 1869. március 22-én tartották, akitűzés időpontjáról azonban nincs tudomásunk.218 Figyelemre méltó, hogy a Csanád vármegyei központi választmány a 15 napos kihirdetési határidőt mindenkor biztosította, a választás és az országgyűlés megnyitása közötti négy hetes különbözetet azonban nem mindig tartotta be. Ennél lényegesebb körülmény az, hogy 1848-cal szemben 1861-ben és 1865-ben kerületenként eltérő három egymást követő napon történtek a megyebeli választások. Ennek az országszerte dívó szokásnak a magyarázata nyilvánvalóan az, hogy a megyei központi választmányban képviselt vezető elemek minden választáson ott akartak lenni. Az erők ilyen formán való átcsoportosítását már 1869-ben ellenezte a belügyminiszter, akinek sugallatára egyazon napra kerültek a választások. E régi gyakorlat kísértett 1872-ben is, amikor a központi választmány erdetileg más- más napra írta ki a két megyei kerület választását, és csak Tóth Vilmos belügyminiszter erőteljes fellépésére tette át valamennyit 1872. június 3-án 1872. június 18-ra.219 A választás a törvény szerint a kerület főhelyén zajlott le. Hogy ott is közelebbről hol bonyolították le, arról a központi választmány sohasem rendelkezett, de a választásijegyzőkönyvekből megállapítható, hogy mindenütt a városházán történt. A voksolás általában zárt helyen, a városháza valamely szobájában zajlott, de Nagylakon 1865- ben a szabad ég alatt bonyolították le az eljárást, amikoris az elnökség egy állványzaton foglalt helyet.220 1869-ben Nagylakon „a szolgabírói lak udvarán”, Battonyán pedig a városháza, a nagyvendégfogadó és a római katolikus templom által határolt téren, mindkét helyütt ponyvasátorban zajlott a választási aktus.2Z0/a A választási aktust a szavazatszedő küldöttség vezette, amely két elemből: a központi választmány által saját tagjai közül — kivételesen kívülállókból — választott 2—4 tagú elnökségből (az elnökből, a jegyzőből és esetleg helyetteseikből), valamint a szavazásban résztvevő jelöltek pártjainak 2—2 képviselőjéből tevődött össze. A hivatalból kiküldött tagok személye 1861-ben és 1865-ben azonos volt az összeíró küldöttségek tagjaiéval. Amint a mellékelt kimutatásból221 is kitűnik, mind ők, mind a pártok képviselői jelentős részben nemesek vagy értelmiségiek voltak, de a pártképviselők között tekintélyes parasztgazdák is akadtak. 215 CsmL Csanád vm. kv. jkv. 4. és 10—1848. 216 CsmL Csanád vm. kv. jkv. 4—1861. 217 CsmL Csanád vm. kv. jkv. 3—1865., 28—1866. 218 CsmL Csanád vm. kv. jkv. sz. n.—1869. Ekkor volt Nagylakon is; vö. 241. j. 219 CsmL Csanád vm. kv. ir. ein. 4—1872. ( = Csanád vm. főisp. 49—1872., Bm. ein. 2107— 1872.) 220 CsmL Csanád vm. kv. ir. 26—1865. 22”/a Választási mozgalmak. Nagylak, niárc. 23. Alföld 1869. március 25.; OL KL69-72/18., 1. melléklet. 221 Adattár: 11. 208
