Tanulmányok Csongrád megye történetéből 2. XIX. század (Szeged, 1978)
Ruszoly József: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Csanád vármegyében 1848–1875
A megyei népképviselők helységenkénti száma 1860 decemberében így alakult: Makó (Dedinszky József) 140 Apátfalva (Simon Sándor) 21 Csanád (Petes Gábor) 16 Nagylak (Végh János) 50 Sajtény (Fehérváry Imre) 18 Tornya (SánkaZsigmond) 12 Battonya (Balta Gyula) 44 Palota, Kövegy és Kis-Királyhegyes (Vertán Károly) 32 Földeák (Návay Sándor) 15 Mező-, Tót- és Református-Kovácsháza (Kövér Pál) 15 Apáca és Földvár (Szabó Albert) 11 Marczibányi- és Református-Dombegyháza (Nyéky Gyula) 6 Kunágota, Bánhegyes (Szilágyi Gyula) 10 Kisiratos (Hervay Kálmán) ] 0 Kevermes és Dumiratos (Glacz Antal) 17 Pitvaros, Abrózfalva, Albertfalva (Bartholomeidesz János) 25 Lele (Farkas Mihály) 2 444 Az októberi diplomát követően Csanád vármegye vezetésével megbízott Zsivora György főispán elnökletével, Návay Tamás 1848—1849. évi főispán, Markovics Antal 1848—1849. évi első alispán, Makra Imre prépost és Major János esperes névszerinti kiemelésével 1860. december 27-én került sor az újabb, az 1848: XVI. te. szerinti közgyűlésre, amelyen a ,,[ki-]váltságos osztályból valók ’s a képviselők igen nagy számmal” jelentek meg. A helyi választások tudomásul vételével magát megalakítottnak nyilvánító43 közgyűlés — miután az 1848. május 1-én alakult állandó bizottmány még élő tajgai- nak nevében Markovics Antal alispán a lemondást bejelentette44 — új állandó bizottmányt választott, amely kényszerű megszakításokkal 1871 végéig Csanád vármegye legfőbb testületi szerve maradt.45 A képviselőválasztások előkészítésével kapcsolatban az állandó bizottmány 1861. február 5-i ülésén tárgyalta meg a Helytartótanács 1861. január 21-i 4264—1861. sz. leiratában közölt választási szabályzatot, amely lényegileg az 1848: V. te. rendelkezéseit vette át, de néhány kérdésben eltért tőle. Az országgyűlés helyét a szabályzat praeambulumában a törvényben megállapított Pest helyett Budára, a Helytartótanács székhelyére helyezték. Az aktív választójog körében a „régi jog” érdemi szabályainak érintetlenül hagyása ellenére is az 1. §- ból kimaradt az a deklaratív passzus, amely így hangzott: ,,Politikai jogélvezetet azoktól, kik annak eddig gyakorlatában voltak, elvenni a jelen országgyűlés hivatásának nem érezhetvén... ” (A honoráciorok jogát szabályozó 2. § d) pontjában a tudoroknak tudósokkal való felcserélése inkább sajtóhiba vagy félreértés eredménye lehetett.) A passzív választójogot szabályozó 3. §-ból kimaradt az a nemzetiségi polgárokra nézve hátrányos föltétel, miszerint az aktív választójoggal rendelkező legalább 24 éves pol43 CsmL Csanád vm. áb. jkv. 1. és 4—1860. 44 CsmL Csanád vm. áb. jkv. 3—1860. 45 CsmL Csanád vm. áb. jkv. 5—1860. 171
