Tanulmányok Csongrád megye történetéből 2. XIX. század (Szeged, 1978)

Molnár László: Csongrád vármegye közigazgatási szervezetének átalakulása 1848–1871

szavazati joggal felruháztak, ebben az esetben a vármegye nemesei mind szavazati joggal rendelkeztek. Ezen túlmenően ha figyelembevesszük az V. te. (választási törvény) 2. §-át, azt tapasztaljuk, hogy a polgárság is választójogot kapott, de ez a választójog a vagyoni cenzuson keresztül nagyon is korlátozott volt. Ha mindezek után figyelembe vesszük azt, hogy a Csongrád megyei nemesek lajstroma szerint 1848-ban a megyében 634 nemes család élt, akiknek születésük által szerzett előjoguk volt a választás és a választhatóság joga és mindezek után a megyében egy nagyon kicsi 205 létszámú központi bizottmányt választottak. (Borsod megyében közel 600, Heves megyében 400, Bács megyében 440, Nógrád megyében 300 bizottmányi tagot választottak).18

Tudva azt, hogy az adott helyzetben a nemesség mennyire ragaszkodott jogainak csorbítatlan megtartásához, képet alkothatunk azzal, hogy a Csongrád megyei központi bizottmányba nem lehetett túlságosan sok a polgári elem.

Ezen a közgyűlésen határoztak a XXIV. te. értelmében Hódmezővásárhely, Szentes és Csongrád rendezett tanácsú városi jogállása ügyében is.19

1848. május 3-án Szegváron ült össze az előző napon megválasztott megyei központi bizottmány, amelyet továbbra is közgyűlésnek neveztek. Az ülésen felvett jegyzőkönyben a tárgyalt ügyek napirendi pontok sorszámozását újra kezdték. Az új közgyűlés első napirendi pont alatt tárgyalta az V. te. 7. § értelmében végrehajtásra kerülő országgyűlési követválasztás lebonyolítására kinevezett Központi Választmány tagjainak eskütételét.20

A megyei Közcsendi Bizottmány március 3-án a működése során felvett jegyzőkönyveit beterjesztette a közgyűléshez. A közgyűlés intézkedett arról is, hogy a közcsendi választmányok fejezzék be működésüket és jegyzőkönyveiket terjesszék fel a közgyűléshez.21 Ezek után a központi bizottmány teljesen kezébe vette a megye önkormányzatát. Már május 25-én tartott megyei bizottmányi gyűlésen szóbakerült a függetlenségünk ellen irányuló támadás.22 A június 15-én Szegváron tartott közgyűlésen megtárgyalták Zenta város segélykérését a rácok betörése miatt.23 A rác betörés elnyomására kiállított emberek felfegyverzésével a június 21-i közgyűlésen foglalkoztak.24

A szabadságharc gondjai között jutott el Csongrád megye központi bizottmánya

1849. év derekára. A július 19-én megkezdett, majd 24, 28, 30, 31 és augusztus 2-án folytatólag Vásárhelyen tartott közgyűlésig a jegyzőkönyv tanúsága szerint a következő drámai szavakkal nyert befejezést: „Mikecz Lajos főszolgabírónak a mai napról szóló jelentése, mely szerint az ellenség Kun Szent Márton alatt van. — Tudomásul — Ezzel a bizottmányi ülés bezárattatván — működése megszűnt.” Ezen a jegyzőkönyvön már a hitelesítők aláírása sem szerepel.25

1848 új törvényeit Csongrád megyében a Szegváron május 2-án tartott rendes megyei közgyűlésen hirdették ki. A belügyminiszter előzetesen felhívta a vármegyét, hogy a Pesten tartandó országgyűlésre a követek ezentúl népképviselet alapján lesznek megválasztva, ezért alakítsák ki a megye választókerületeinek beosztását. A választókerületek beosztása a következőképpen történt: Szeged szabad királyi város, Vásárhely, Csongrád és Szentes városok az 1848. V. te. értelmében külön-külön

18 Levéltári Közlemények XXVIII évf. 112. 1.

19 CsmL (Szf) 1848. május 2. Csm. kgy. jkv. 778. sz.

20 CsmL (Szf) 1848. május 5. Csm. kgy. jkv. 1. sz.

21 CsmL (Szf) 1848. május 3. Csm. kgy. jkv. 3. sz.

22 CsmL (Szf) 1848. május 25. Csm. kgy. jkv.

23 CsmL (Szf) 1848. június 15. Csm. kgy. jkv.

24 CsmL (Szf) 1848. június 21. Csm. kgy. jkv.

25 CsmL (Szf) 1849. július 19-augusztus 2. Csm. kgy. jkv. 815. sz.

137