Tanulmányok Csongrád megye történetéből 2. XIX. század (Szeged, 1978)

Oltvai Ferenc: A Csanád vármegyei telepes községek igazgatása a XIX. század első felében

ták-e meg Annusnét?” 229 A csendbiztos is több esetben utasította az elöljáróságot a perbefogottak elfogatására és bekísérésére. 1843-tól Battonyáról kelt rendelet szerint: „Viola Balázs, aki mostanában Apátzán tartózkodik, azonnal elfogattasson és őrizet alatt Battonyára bekísértetni szoros kötelességeknek tartsák.”230

A kamarai uradalom úriszéke Pécskán működött, ott volt a börtön is. Jóllehet, a kamara a kertészségeket nem ismerte el „valóságos községinek, igazgatási és bíráskodási ügyekben éppen úgy intézkedik velük, illetve elöljáróságaikkal, miként az úrbéres községekkel. Általában a tartozások miatt indított adóssági perek, az uradalmi tisztek és a lakosság közti peres ügyek kerültek az úriszék elé. Olyan eset is előfordult, hogy egyazon ügyben a szolgabíró és az úriszék is állást foglalt. Lévai Pál és felesége 8 csomó dohányukat „elcsempészték”, azaz elvették a készletből, mielőtt a kincstárnak átadták volna a termésük felét. A járási szolgabíró úgy a 8 csomó dohányt, mint a termés felét elkobozta, ezen kívül kizárta a házaspárt a további bérletből. A rendkívül súlyos büntetést az igazgatóság kiküldöttje a helyszínen megváltoztatta. A kihallgatás után az elkobzott termést visszaadta a kertésznek, a szolgabíró ítéletét azonban az egybegyűlt lakosok előtt felolvasták, figyelmeztetve mindenkit a hasonló eset elkerülsérére, az uradalom a bérletből a házaspárt nem zárta ki.231

Úgy a polgári, mint a büntető eljárásban általános gyakorlat volt a kezesség- vállalás az elítéltért. 1847-ben két bánhegyesi kertész vállalt kezességet két apácaiért. Az elítélt apácaiak hazamehetnek Pécskáról, az uradalmi börtönből, de tartoznak augusztus 15-re visszatérni az úriszéki tárgyalásra. Az uradalmi ügyész minderről értesítette az elöljáróságot az ellenőrzés céljából.232 Más alkalommal egy feles dohánykertészt kezesség mellett bizonytalan időre engedtek haza azért, hogy dohányát beszállítsa Csabára, az átvevő helyre, és rendbehozza a házát.233 Az eset példázza, hogy amikor a kincstár érdekéről volt szó, elnézőbbek is tudtak lenni.

Aki kezest tudott maga mellé állítani, könnyebben intézhette dolgait. Mészáros Dániel 1848. augusztus 18-án kezességet vállalt Ertner Károly apácai csikós számadóért, akit a komlósi tanyákról ellopott 4 ló miatt gyanúba fogtak és fogságra ítéltek. Ha Ertner megszökne, vagy nem jelenne meg a kitűzött tárgyalási napra, Mészáros aláveti magát az Ertnerre kiszabott ítéletnek. Az egyezséget a feleken kívül a bíró és két esküdt írta alá.234

A zsellérek egymás közti nagyobb horderejű pereiben a járási szolgabíró, vagy esküdtje ítélkezett. A szóbeli bíróság kiszállt a községbe és helyben hozott ítéletet. Nemes Kriván Józsefnek Csík József apácai kertész 50 Ft-tal tartozott. Az esküdt felszólította a községi elöljáróságot, Csík vagyonából 50 Ft-ot zároljon, szólítsák fel, hogy fizessen, az elöljáróság a felelős, ha Csík valamit is eladna a zárolt vagyonból. Ha lefizetné az adósságot, oldják fel a zárlatot, ha nem fizetne 14 nap alatt, a zár maradjon érvényben. Indoklásul közölte az esküdt az elöljárósággal, hogy nem akar kiszállni, mert napidíja Csíknak sokba kerülne.235

A község alkalmazottai közül a kapitány volt az a személy, aki a kiszabott büntetések végrehajtásában leginkább közreműködött. A nyomozásokat, a perbefogottak és a tanúk előállítását, és a korbácsolást is ő végezte leginkább. A hajdúk

229 Uo. 1848—23. sz.

230 Uo. 1843. XII. 28. sz. nélk.

231 Uo. 1845.—69. sz.

232 Uo. 1847—8.SZ.

233 Uo. 1848—12 sz.

234 Uo. 1848—18 sz.

235 Uo. 1842. XII. 14. sz. nélk.

124