Tanulmányok Csongrád megye történetéből 2. XIX. század (Szeged, 1978)

Gaál Endre–Szabó Ferenc: Adatok a szegedi Grünn-nyomda történetéhez (1811–1847). Bevezetés

náló „régi” betűvel szemben.13 A fejlett klasszicista betűk metszésének legkiemelkedőbb magyarországi képviselője Bikfalvi Falka Sámuel volt, aki 1798-tól irányította a budai Egyetemi Nyomda betűöntödéjét. A XIX. szd. első felében vidéki nyomdáink zöme az Egyetemi Nyomda öntödéjéből pótolta betűanyagát vagy szerezte be a betűöntéshez szükséges matricákat. Amilyen mértékben felfrissítették vagy megújították régebbi készletüket, olyan mértékben kezdtek terjedni vidéken azok a betűk, amelyeket Falka és tanítványai metszettek. Természetes, hogy a vidéki nyomdák régebbi betűik használható részét továbbra is alkalmazták nyomtatványaikon, de ezekkel vegyítve, fokozatosan modernebb betűket is kezdtek használni. Ez a folyamat Grünn Orbán nyomdájában viszonylag későn kezdődött: az 1801. évi nyomdaalapításkor a XVIII. szd. végén hazánkban használatos késői barokk és korai klasz- szicista betűkkel szerelte fel üzemét, s csak 1820 után előállított nyomtatványain látunk figyelemreméltó változásokat a betűanyag tekintetében.14

Mielőtt e módosulást megpróbálnánk követni, szükségesnek látszik, hogy röviden szóljunk azokról a betűcsaládokról, amelyeket az 1810-es években készített Grünn—nyomtatványokon gyakrabban láthatunk. Még ekkor is több olyan betűcsaláddal rendelkezett a szegedi nyomda, amelyek egy része XVIII. századvégi eredetű. Ilyen betűcsalád figyelhető meg — többek között — a Csongrád megye 1811. évi Böjtmás hava 25-én Szegvárott tartott közgyűlésének határozatait tartalmazó füzet címoldalán (1. kép).15 Itt akétterciás (duplex tercia) verzálisból szedett szavak betűi a XVIII. szd. végi magyarországi betűmintákban több változatban előforduló keskeny kövér verzálisokra hasonlítanak. Ugyanezen az oldalon a harmadik sorban látható kurrens b, e, d, i, n, t, stb. betűk a századvégen szintén kiterjedten használt kurrensfajták kétcicerós fokozatával mutatnak rokonságot. Jó példa erre az „e” betű, amelynek vízszintes vonala magasan húzott, vékony, míg a betű ívének alsó része erősen vastagodó; továbbá az „a” betű, amelynek felső íve szélesebb, mint a szárhoz csatlakozó félkörív.

Ugyanezen nyomtatvány és Csongrád megye 1812. évi Szt. Mihály hava 28-án tartott közgyűlése által a céhbeli mesterek munkáinak árát limitáló határozatot tartalmazó füzet szövegében azonban a fentjelzett késői barokk betűfajta mellett korai klasszicista vonásokat hordozó betűcsalád tagjait is felismerhetjük. E betűtípusnál a szövegbetű kurrens e-je már nem ívének alsó, hanem hátsó vonalában vastagszik, a betűrajz ennél és a többi kurrens betűnél is kerekebb, mint az előbbi

13 A klasszicista betű fő jellemvonása a betűk vízszintes vonalainak elvékonyítása, a függőleges részek erőteljes hangsúlyozása, a betű vonalritmusának kiegyensúlyozottsága. Vő. Szántó Tibor: A betű. Akadémiai Kiadó, Bp. 1965.1. köt. 103. 1. A reneszánsz, az átmeneti és a klasszicista antikva elemző összehasonlítását Haiman György végezte el: Id. mü 11—25. 1. — A klasszicista betű elterjedéséről Wickham Steed: The Press. Penguin Books Limited, London 1938. 138. 1. Kner Imre: A könyv művészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. 1972. 156. 1. — A régi és az új betű megkülönböztetésére Wickham Steed id. mü 138. 1. előadása is felhívja a figyelmet. Steed „old face” type és „modern face” type-ról beszél, megemlítve, hogy John BelI kiadásában 1787-ben megindult The World, or Fashionable Gazette c. lap betűit a kifejlett francia klasszicista antikva példája nyomán Richard Austin metszette. 1809-ben pedig Edinburghban megalapították az első olyan szigetországbeli betűöntödét, amely kizárólag „modern” betűk előállítására rendezkedett be. — Belire és Austin betűjére lásd még Stanley Morison: A Tally of Types. Cambridge University Press, 1973. 87—88. 1.

14 Megjegyezzük, hogy e téren csakis Grünn Orbán valamennyi fellelhető nyomtatványának áttekintése és betűtörténeti elemzése adhatna teljesen megnyugtató képet. E rendkívül fáradságos és időigényes munka elvégzésére ezúttal nem volt módunk. Elemzésünk főleg közigazgatási nyomtatványain és könnyebben hozzáférhető könyvein alapul.

15 A közölt betűábrák, cím-, és szövegoldalak, közigazgatási nyomtatványok, díszek reprodukciói közül eredeti méretű az 1—4. és a 22. kép.

9