Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)
Perneki Mihály: A délmagyarországi antifasiszta ellenállás történetéhez 1941–1944
szervezetének - szorosan együtt dolgoztak a szociáldemokratapárti tagsággal rendelkező kommunista beállítottságú, meggyőződésű baloldaliakkal. Ezek pl. Agócsi János, a két Ádok- lány, Csűri József, Csúri Mihály, Engi István, Farkas István, Gyólai István, Katona András, id. Komócsin Mihály, Kovács István, Kovács József, Lacsán Mihály, Lacsán Mihályné, Nagygyörgy Mária, Oláh Gyula, Pusztai (Pipicz) József, Tom- bácz Imre, Zombori János - a háború folyamán támogatták az illegális kommunisták tevékenységét.153 1943-ban mind világosabbá vált, hogy a németek elvesztették a háborút. A szegedi illegális kommunisták is erős agitációba kezdtek, a szociáldemokraták, az antifasiszta, demokratikus gondolkodású egyének, főleg értelmiségiek között az egység kialakítása érdekében. A szegedi kommunisták nemcsak részt vettek a legális szervezetek tevékenységében, hanem a mozgalom eredményesebb irányítása érdekében a vezető funkciók megszerzésére is törekedtek. így például a Szociáldemokrata Párt szegedi szervezetének végrehajtó bizottságában beválasztották az illegális kommunista Ladvánszki Józsefet, a baloldaliak közül pedig Gyólai Istvánt, Farkas Istvánt, Kovács Józsefet és id. Komócsin Mihályt.154 „Nyilvánvaló, hogy ilyen összetételű vezetőség nem fog eleget tenni annak a központi rendelkezésnek, hogy tilos a pártban szovjet propagandát kifejteni, és minden párttag köteles azonnal jelenteni a helyi csoport vezetőségének, ha azt veszi észre, hogy valaki szovjet propagandát terjeszt...” - olvashatjuk az egyik rendőrségi jelentésben. A bérharcok, a szökések a hadiüzemekből, a szabotázsakciók mellett - a korábbi évek tapasztalatainak megfelelően - az 1943-ban tartott irodalmi estek jelentősen hozzájárultak az antifasiszta összefogás eszméjének propagálásához és demonstrálásához. Az illegális kommunisták vezetésével zsúfolásig megtelt a Tisza Szálló nagyterme, amelyben a jóelőbb ismertetett József Attila ünnepséget rendezték. Ezt követően október 10-én Ady-emlékestet rendeztek, amelyen mintegy 600 főnyi munkás és értelmiségi hallgatóság vett részt. Az irodalmi estek, az anti153 Fehér István: Adatok a szegedi parasztság második világháború alatti gazdasági, szociális helyzetéhez és küzdelmeihez =Acta Universitatis Szegediensis, Sectio Scientiae Socialismi, 1964.11. 54.1. 154 Oltvai Ferenc: Szeged múltja írott emlékekben, Szeged, 1968. 291. 1. 10 145
