Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Bárány Ferenc: A munkáshatalom felszámolása és az ellenforradalmi rendszer kiépítése a Viharsarokban

helyezettek pontos számát megállapítani nem tudtuk, a töredékes adatokból azonban több száz főre lehet következtetni. Igen érzékenyen érintette tehát az internálási eljárás, a rendőri felügyelet a munkásmozgalmat, vezetőinek jórészét kikapcsolták a mozgalomból. Ez egyik oka annak, hogy 1922-ig a mozgalom Szegedet kivéve súlyos problémákkal küszködött, újjászerveződése nagyon lassan indult.

1922 elejére az internáltak nagyrésze hazatért, a kisebb börtön- büntetéssel sújtott vezetők kiszabadultak. A rendőri felügyelet lazult, az oroszországi hadifoglyok jelentkezési kényszere megszűnt. 1922 februárjában a zalaegerszegi internálótáborban már egy békésmegyei lakos sem volt az alispán szerint, a rendőri felügyelet alatt is „csak” 32-en álltak.95

Az ellenforradalmi fasiszta rendszer hatalomra jutása után szinte azonnal megkezdte a két forradalom és a Tanácsköztársaság idején aktiv forradalmi szerepet vállaltak „törvényes” bírósági úton történő felelősségre vonását is. A bűnvádi eljárással a rendszer jogfolytonosságát igyekeztek bizonyítani, le akarták járatni forradalmárokat, és szerették volna a politikai életből eltávolítani a progresszív erők vezetőit. Tanácsköztársasági ügyekben az ügyészségek és törvényszékek a Friedrich-kormány 1919. augusztus 19-én kiadott 4039/1919. M. E. sz. jogszabálynak tekintett kormányrendelet alapján jártak el. A kormányrendelet előírta a gyorsított bűnvádi eljárást, és kimondta, hogy ilyen esetekben „alakszerű nyomózó eljárásnak helye nincs”. Az ítélet ellen fellebbezni, és kegyelmet kérni nem lehetett. A rendelet jogilag is kiiktatta nemzeti történelmünkből a Tanácsköztársaságot: intézményeit és rendelkezéseit nem ismerte el, a proletárdiktatúrát úgy kezelte, mint valami bűnszövetkezetet. A Tanács- köztársaság alatti tevékenység így a közönséges bűnözés kategóriájába került, s a tanácskormány nevében eljárókat a „hivatalos hatalom színlelésével” elkövetett bűntettel vádolták.96 A Vörös Őrség tagjait tehát magánosok elleni erőszak, rablás, gyilkosság, s hasonló vádak alapján állították bíróság elé a Vörös Hadsereg, vagy a városok ellátása érdekében végzett rekvirálá95 Gyula, 1922. febr. 4.

96 A rendeleteket közli: Iratok az ellenforradalom történetéhez. Az ellenforradalom hatalomra - jutása és rémuralma Magyarországon. 1919-1921. I. kötet. Szerkesztette és a bevezetőt írta: Nemes Dezső. Szikra, 1956. 144. 1. Az eljárásra vonatkozóan: Gecsényi Lajos: Törvényszéki és ügyészségi iratok mint a Tanácsköztársaság történetének forrásai. Párttörténeti Közlemények, 1968. 1. sz. 128.., 133-134. 1.

34