Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)
Perneki Mihály: A délmagyarországi antifasiszta ellenállás történetéhez 1941–1944
PERNEKI MIHÁLY A DÉLMAGYARORSZÁGI ANTIFASISZTA ELLENÁLLÁS TÖRTÉNETÉHEZ 1941_1944 A magyar marxista-leninista történettudomány az utóbbi években figyelemre méltó műveket1 és tanulmányokat alkotott a magyar ellenállási és partizánmozgalmakról. A helytörténeti munkákban eddig az antifasiszta ellenállás és partizánmozgalom vizsgálata Magyarország 1944-es területe néhány fontos vidékére koncentrálódott. Szükséges és hasznos megvizsgálni egy-egy tanulmányban egy regionális terület ellenállásának fejlődését. Egy ilyen regionális áttekintés a mélyebb és az eddig fel nem ismert összefüggések feltárásához segít hozzá. Tanulmányunk egy regionális területen, Délmagyarországon vizsgálja meg az antifasiszta ellenállási mozgalom objektív és szubjektív feltételeit, az ellenállás különböző formáit, eredményeit és hibáit. Ez a regionális terület: Bács-Kiskun megye,2 Csongrád megye és Békés megye területe. A magyarországi ellenállás mértékének és minőségének alakulása — sok más lényeges tényező mellett - elválaszthatatlan a fasiszta jellegű ellenforradalmi rendszer terrorjától és egész berendezkedésétől. Ez nem homályosíthatja el azt az eredményt, amelyet a legutóbbi kutatások sejtetnek, sőt mutatnak:3 1 Pintér István: Magyar kommunisták a Hitler-ellenes nemzeti egységért 1941 június-1944 március Kossuth, Bp. 1968. Fegyverrel a fasizmus ellen. Tanulmányok a magyar ellenállás és a partizánharcok történetéből Zrínyi, Bp. 1968. Magyar szabadságharcosok a fasizmus ellen. Dokumentumok a magyar antifasiszta ellenállási mozgalom történetéből 1941-1945. Szerk.: Har- sányi János Zrínyi. Bp. 1969. Pintér István: A Magyar Front és az ellenállás (1944. március 19.-1945. április 4.) Kossuth, Bp. 1970. Az antifasiszta ellenállás és partizánharcról összefoglalóan, lényegében két munka tájékoztat: Pintér István: Magyar antifasizmus és ellenállás Kossuth, Bp. 1975. Kállai Gyula: A magyar függetlenségi mozgalom 1936-1945 Kossuth, Bp. 1965. 2 Tanulmányunk a mai Bács-Kiskun megyével foglalkozik, tehát egy akkor nem létező köz- igazgatási egységet ölel fel. Bács-Kiskun megye ugyanis a 4344/1949. /259/MT sz. rendelet alapián 1950. január 1-én alakult Bács-Bodrog vármegyéből és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye déli részéből. 3 Vita ^Magyarország kapitalizmus kori fejlődéséről. Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 55. Akadémiai, Bp. 1911. Erényi Tibor felszólalása 127. 1. 7* 99
