Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

A. Sajti Enikő: Az SZDP és a jobboldal küzdelme az 1939-es választások előtt Szegeden

szabályozása érdekében a reggel két órai munkakezdés helyett a három órai kezdést kérvényezték.23 Bár a polgármester ígéretet tett arra, hogy hatóságilag ellenőrizteti a munkaidő betartását - minden maradt a régiben. Ezt tették szóvá a sütőmunkások 1936. december 3-i gyűlésén. A munkaadók nem tartják be a munkakezdés idejét, mert nem félnek a hatósági ellenőrzéstől.24 Már 1936-ban többször elhangzott a munkások részéről, hogy „nem érdemes az egyesületbe belépni, mert az egyesület nem tud kivívni semmit érdekükben.”25 Gyakran előfordult az is, hogy „részvétlenség miatt” nem tudták az NMK gyűléseit megtartani26. Tevékenységüket a helyi hatóságok is segítették. 1938 januárjában az NMK helyi vezetősége beadványt intézett a főispánhoz, amelyben arra kérték, hogy a szervezet megerősödése érdekében önálló helységhez juttassa őket.27 Márciusban már ötszobás helységet béreltek.28 Az NMK aktív érdekvédelmet folytatott, ingyenes munkaközvetítést vállalt tagjai számára. Propagandájában a munkások öntudatát elhomályosító demagóg, fajvédő jelszavak voltak előtérben.29

A Nemzeti Munkaközpont Szegeden még „fénykorában” is rendkívül szűk bázissal rendelkezett, itt sem tudott igazán megszilárdulni.

A harmincas évek második felében is működött a városban a Nemzeti Munkavédelmi Hivatal (NMH), amely a polgárság önvédelmi (fegyveres) szervezete volt, de kémkedéssel, kémelhárítással is foglalkozott.30 Az NMH szegedi körzetének vezetője írta Csanád-megye főispánjának egyik jelentésében: „Előadásokat tartottak Makón és egyéb községekben a kémkedésről és annak elhárításáról... egyes tagok a kémelhárítási szolgálattal kapcsolatos teendőkkel bízattak meg.”31

A harmincas évek második felében éppen Szegeden indult meg

23 CsmL Szeged Városi Polgármesterének iratai. 52. 615/1936.

24 CsmL Rendőrségi iratok. XII/3/1936.

25 CsmL Rendőrségi iratok. XII/3/1936.

26 CsmL Rendőrségi iratok. X/5/1936. XI/15/1936. XI/22/1936. XII/10/1936.

27 CsmL Szeged Város Főispánjának iratai. 504/1937.

28 PI Arch. 658. f. 6. cs. /296/1938. március 7-i jelentés.

29 A MOVE bábáskodása eleve meghatározta az NMH jellegét és politikai helyét. Alapítója .és elnöke vitéz Marton Béla volt.

30 A Nemzeti Munkavédelmi Hivatal korábbi szegedi tevékenységéről bővebben ld.: Hegyi András: Szeged története a Gömbös kormány időszakában 1932-1936. Egyetemi doktori disszertáció. Szeged, 1972. 223-226. 1. Kézirat.

31 A NMH szegedi körzetéhez tartozott: Szeged, Csongrád vm, Hódmezővásárhely, Csanád- Arad-Torontál vm. Ennek a körzetnek 1937-ben 586 tagja volt. CsmL Csanád Vármegye Főispánjának iratai. 161/1938.

85