Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Bárány Ferenc: A munkáshatalom felszámolása és az ellenforradalmi rendszer kiépítése a Viharsarokban

tett vagyonát, tisztességes keresményét, s jöttünk oltani azon önöknél fellángolt, veszedelmes tüzet, melynek átharapódzását egyetlen szomszédos állam sem kívánhatja.”.5 6

A megszállás kezdetén mindenütt katonai közigazgatást vezettek be. Békés megyében május 12-én Márkus Mihályt, a gyulai román nemzeti tanács elnökét kinevezték a megye polgári kormányzójának (prefektusának), aki programjában kifejtette, hogy a Tanácsköztársaság rendeletéit semmisnek tekintve a „régi magyar törvények” szellemének megfelelően tevékenykedjenek tovább a helyükön maradt tisztviselők. Később azonban a szarvasi, gyomai és orosházi járásokat kivonták a prefek- túra igazgatása alól, és ismét katonai közigazgatás alá helyezték.8 A városokban, községekben a régi közigazgatási apparátus vette át az ügyek intézését. Ám Vésztőn még majdnem egy hónapig működött az áprilisban megválasztott munkástanács, csak május 23-án állították vissza az 1918. október 31-i állapotokat.7 Mezőberényben az 1919 januárjában megválasztott tanács működését engedélyezték a román hatóságok.8

A román megszálló hatóságok legfőbb céljuknak tekintették a volt vöröskatonák, a forradalom, a proletárhatalom híveinek megsemmisítését, ártalmatlanná tételét és minden haladó mozgalom csírájában történő elfojtását. „A román katonai parancsnokság a visszamaradt exponált egyéneket összefogatta és igazoltatta, a terhelteket internálta. Éber figyelemmel kísért minden mozgalmat, és azt még csírájában elfojtotta”, enyhébb esetben a botozás középkori, szégyenletes büntetését alkalmazták, jelentették később Orosházáról a Tanácsköztársaság történelmi emlékeit összegyűjtő ellenforradalmi bizottságnak.9 A szarvasi járás községeiben kidobolták a szarvasi román térparancsnokság 1919. július 30-án kelt rendeletére hikatkozva: „...mindenki, aki visszatért bolsevistáról tudomással bír, köteles azt a térparancsnokságnál azonnal jelenteni, mert az aki ennek meg nem felel, vagy a visszatért bolsevista bújkálását

5 BmL A gyomai Kner nyomda iratai 8. csomó. Kner Izidor levelei és szakcikkei. 1883- 1943. dosszié 39. Kner Izidor levele Goga Oktáviánhoz 1925. július 9-én.

6 Scherer Ferenc: Id. mű 353. 1.

7 Feiner Gyula: A Horthy-rendszer negyedszázada Vésztőn. In: Vésztő története. Nagyközségi Tanács Vésztő, 1973. 217. 1.

8 Köteles Lajos: Az ellenforradalmi rendszer kiépítése. In: Mezőberény története. Szerk.: S^abó Ferenc. Mezőberényi Nagyközségi Tanács, 1973. I. kötet 315. 1.

9 Hajdú Tibor: Id. mű 169. 1.

10