Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Sárközi István: A tanítók jelentései a lakosság életviszonyairól Csongrád megyében az 1930. évi népszámlálás idején

bizottság közgyűléseiről szóló tudósításoknak állandósult tárgya 1929-1931 években - a későbbiekben is - a munkanélküliség, az agrár- és munkásválság. Csergő Károly alispán azonban még a vármegyei Közigazgatási Bizottság 1930. december 8-i ülésén cáfolni igyekezett, hogy „a vármegye területén olyan általános ínség vagy nyomor lenne, amit egyesek a napi sajtóban, vagy más helyen hirdetnek”, s szerinte „sehol sem tapasztalható az ilyen állapotokról festett sötét beállítás.”11 1930-ban (az év átlagában) Szegeden 5239-en, Csongrádon 1930-1931 telén 3000-ren nem jutottak munkához.12

Dr. Steuer György ügyvéd és országgyűlési képviselő, 1930. február 23-án Wekerle Sándor pénzügyminiszternek írt levelében tényekkel, adatokkal ecseteli a munkanélküli földmunkásnép „válságos helyzetét” Csongrád megyében, és a Tisza-vidéken. Levelében hivatkozik a miniszter urakhoz intézett interpellációjában is kimutatott tényre, hogy t. i. „az Alföldön 30 000 földmunkás van munka nélkül és hogyha kora tavaszkor a munka- nélküli földmunkások keresethez nem jutnak, jobb sorsra érdemes földmunkás népünk anyagi és erkölcsi pusztulás elé né%, ami nemzeti, nemzetgazdasági, sőt közrendészeti szempontból is végzetes kihatással volna.”13 (Kiemelés: S. 7.) Rámutat arra, hogy „a tiszai árvíz- védelmi töltéseknek a már 1920-ban elkészített tervek szerint való felmagasítása és megerősítése országos létérdeket is érintő munka volna. Ennek a munkának a mielőbbi megindítása nemcsak azért volna indokolt, hogy a tiszavidéki földmunkás nép munkához jutna, hanem azért is, mert „...a Tisza két oldalán elterülő Csongrád megye évről évre ki van téve az árvízveszedelemnek. A tiszai árvédelmi töltések megerősítési munkálataival legalább 4000 embert lehetne foglalkoztatni 2-3 éven át és Szentes, Gyoma, Kistelek, Csongrád, Hódmezővásárhely, Mezőberény stb. községek földmunkás népét keresethez lehetne juttatni.”14 Ezenkívül munkalehetőséget adhatott volna „a tiszai vízszabályozással egyidőben megépítésre váró közel 100 kilométer közút, kalamint a tanyai utak sürgős kiépítése, nemcsak kereseti lehetőségek, hanem a közegészségügyi megjavítása érdekében is legsürgősebben szükséges volna”, írta

11 Csongrád vm. Hivatalos Lapja 1930. XXII. évf. 361-362.

12 Statisztikai Évkönyv 1930. Budapest 1931.33. oldal.

13 CsmL (Szf) Alisp. ir. 1930, 179/1930 cs. Munkanélküliség tárgyában, 21-22. pagina.

14 U.o.

53