Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Gecsényi Lajos: Munkásmozgalom-történeti kiadványok Csongrád megyében

Ennek bizonyos mérvű indokoltságát nem vitathatjuk a Tanács- köztársaság időszakának tárgyalásánál, ahol a megyén belül az egyes vidékek sorsa, azonos időben, merően eltérően alakult.

„Az őszirózsás forradalom előzményei és győzelme” c. rész 41 dokumentuma 1917 tavaszáig visszanyúlva a gazdaságitársadalmi és politikai élet legfontosabb kérdéscsoportjait villantja fel: a lakosság életkörülményeit (közellátás, hadisegély), a párt- és szakszervezeti mozgalom fejlődését, sztrájkharcokat s végül a polgári demokratikus forradalom győzelmének körülményeit. Mint írtuk, elsősorban valóban „felvilla- tásról” van szó, amely a nagy változások, a forradalom érésének időszakába csupán egy-egy résnyire enged bepillantást, noha az egészet tekintve, képet kapunk a kor legjellemzőbb problémáiról.

A további fejlődést „Az őszirózsás forradalom győzelmétől a proletárforradalom győzelméig” c. fejezet mutatja be (133 dokumentum) mélyreható és átfogó részletességgel. Nincs olyan fontosabb eseménye a rövid félévet felölelő időszaknak, amelyről ne esne szó, amelyről ne kapnánk információt. Olvashatunk a régi rend felbomlásáról és átalakulásáról, az új hatalmi rendszer kialakításáról, az új hatalmi rendszer kialakítására tett kísérletekről, a munkásosztály helyzetéről és mozgalmainak (MSZDP, szakszervezetek, munkástanácsok) alakulásáról, fejlődéséről, a szegedi kommunista csoport (később pártszervezet) létrejöttéről és szerepéről a hatalomért vívott harcban (83-86, sz.), majd 1919 első hónapjaiban a földkérdés megoldására tett kísérletekről (87-93. sz.), a megye egyes részeinek intervenciós megszállásáról. Részleteikben ismeretlen iratokat olvashatunk az 1919 januári makói baloldali tömegmegmozdulásról (119-121. sz.), a Tanácsköztársaságot megelőző napok fel- készültséggel teli kommunista-szociáldemokrata szembenállásról Szegeden.

A kötet gerincét, központi magvát a proletárhatalom időszakára vonatkozó 199 dokumentum adja. Ezt nem pusztán a mennyiség, hanem mindenekelőtt a tartalmi megformálás, válogatás bizonyítja. Bár a megye területének jelentős részein a proletárdiktatúra csak néhány napig vagy hétig tartott, az iratok, cikkek, tudósítások egyértelműen alátámasztják, hogy a táj dolgozó népe mindvégig együtt érzett a munkáshatalom204