Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Gecsényi Lajos: Munkásmozgalom-történeti kiadványok Csongrád megyében

nek, a személyi adottságoknak megfelelően a két sorozat különböző alapállásból indult s így (helyesen) mellőzhette a kötelező párhuzamosság illetve a sorozaton belüli időrendiség elvét. Ezzel módot adott a kevésbé feltárt, további időigényes kutatásokat kívánó korszakok alaposabb megismeréséhez, az időrendi megkötöttségből óhatatlanul következő határidő-kényszer elkerülésére. Ugyanakkor az eddig megjelent dokumentumkötetek és feldolgozások időben, kisebb-nagyobb hézagokkal kiegészítik egymást, így már jelenleg is majdnem összefüggő képet bírunk a Csongrád megyei munkásmozgalom 1945 kora őszéig terjedő történetéről.

Itt kell szólnunk arról, hogy „Csongrád megye” fogalmán a dokumentum-kötetek szerkesztői és a feldolgozások szerzői a mai megye területét értették és értik. Ez magában foglalja az 1950 előtti Csongrád megye, a két világháború között létezett Csanád- Arad- Torontál megye 1950-ben Csongrád megyéhez csatolt részt és Szeged valamint Hódmezővásárhely törvény- hatósági jogú városok területét. A mai Csongrád megye területére vonatkozó kutatómunka az átlagosnál nehezebb követelmények teljesítésére kötelezte valamennyi munkatársat, hiszen a gazdasági-társadalmi és politikai fejlődésben egymástól jelentősen eltérő sorsú területek egymás mellé állítására vállalkoztak. Különösen meg kellett küzdeni a nagyváros (Szeged) és a „vidék” története közötti helyes arányok kialakításáért, a kettő közötti dialektikus kölcsönhatás folyamatának helyes ábrázolásáért. Ezek a törekvések az eddig megjelent kötetekben, füzetekben - ha nem is minden ellentmondás nélkül - érvényesültek.

Az elkészült művek tudományos megalapozottságát, a szerkesztők és szerzők feldolgozási módszerét tekintve összességében megállapítható, hogy minden esetben a marxista történet- tudomány módszertani követelményeinek megfelelően és a munkásmozgalom-történeti kutatások új eredményeinek figyelembe vételével készült munkákat kapott kézbe az olvasó. Ez magától értetődően nemcsak az egyes szakterületek, korszakok alapos ismeretét, de a forradalmi munkásmozgalom iránti pártos elkötelezettséget is magában foglalja.

Amikor az 1967-es megyei párthatározat nyomán megjelent sorozatokról szólunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy

202