Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)
Takács Edit: Szentes közigazgatásának alakulása 1944. október 8.–1945 június
ság iratanyaga szerint első ízben 1945. márc. 16-án került sor, a nemzeti bizottság az I. sz. Igazoló Bizottság által tárgyalt ügyeket ellenőrizte, egy határozatot megsemmisített és elrendelte újratárgyalását.102 A szentesi nemzeti bizottság csatlakozott a debreceni NB. követeléseihez; kérte, hogy az igazoló bizottságok elé kerülő személyek névsorát minden esetben küldjék meg előzetesen a pártoknak és szakszervezeteknek véleményezésre. A meginduló „mentőakciók” fékezése érdeben javasolták, hogy mindazok ellen, akik a bűnős mellett kiállnak, bűnpártolás vádjával indítsanak eljárást. Ugyancsak bűnpártolásnak minősítették a be nem jelentett személyek rejtegetését. Végezetül leszögezik, hogy a terhelő adatok bejelentése mindenkinek állampolgári kötelessége.103 Ugyancsak a nemzeti bizottság határozata elrendelte, hogy a visszatérő köz- alkalmazottak mindaddig nem foglalhatják el munkahelyüket, amig a nemzeti bizottság felül nem vizsgálta az igazoló bizottság rájuk vonatkozó határozatait.104 Kivételes esetekben - pedagógusoknál - az igazoló eljárás befejezéséig is munkába állhatták, de csak a nemzeti bizottság külön engedélyével.105 Az igazoló rendelet hiányosságai megszüntetésére 1945 áprilisában a kormány kiegészítő rendeletet bocsájtott ki. A rendelet értelmében bevezették az „ideiglenesen igazolt” formulát, amely ellen három évig lehetett fellebbezni, három év után automatikusan igazoltnak kellett tekinteni az illetőt - ha ellene fellebbezés nem érkezett. A rendelet megjelenése után az újratárgyalandó ügyek száma annyira felszaporodott, - elsősorban olyanok, melyeket az NB. a felülvizsgálás során nem fogadott el - hogy a nemzeti bizottság a visszaélések megszüntetése érdekében határozatot hozott: a nemzeti bizottság által jóváhagyott igazoló bizottsági határozatokat újratárgyalni nem lehet.106 A közalkalmazottak igazolását elrendelő, meglehetősen hiányos rendeletet egy szigorú, az egész ország területére kiterjedő népbírósági szervezet felállítása ellensúlyozhatta volna. A nemzeti bizottság külön kérte az igazságügy- minisztertől, hogy a szegedi népbíróság elé kerülő szentesi ügyeket Szentesen 102 CsmL (Szf) SZNB ir. 114/1945. sz. 103 Magyar Alföld, I. évf. 19. sz. 1945. márc. 1. 101 CsmL (Szf) SZNB ir. 154, 146/1945. sz. 105 CsmL (Szf) SZNB 13/1945. jzkv. 106 CsmL (Szf) SZNB ir. 160/1945. sz. 197
