Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)
Perneki Mihály: A délmagyarországi antifasiszta ellenállás történetéhez 1941–1944
rendszer állami és társadalmi rendje ellen. Zanyik Péter battonyai lakos, mezőgazdasági napszámos ellen a főügyészség azért emelt vádiratot, mert 1941. július 26-án „a vagyonosabb föld- birtokos osztály elleni gyűlöletre izgatott”. Zanyik kijelentette: „Minek a háború nekünk, itt nem nemzeti, hanem nemzetközi alapon kellene elintézni mindent, ha én egy huszonnégy óráig az országban intézkedhetnék, akinek 100 hold, vagy ennél több földje van azokat mind felakasztanám.” E túlzó kijelentéstől eltekintve Zanyik mégis saját osztályának legnagyobb problémájára a „földéhségre” és a nagybirtokok felosztásának szükségességére utalt. A törvényszék bűnösnek mondta ki, s 3 hónapi fogházra és 3 évi hivatalvesztésre ítélte.62 Szekeres István kőművessegéd 1941 júliusában Szegeden a kommunista társadalmi rendszer eljöveteléről tett nyilvánosan kijelentéseket. Többek előtt kijelentette: „Szeretném már a vörös zászlót kitűzve látni Magyarországon, a sarlót, a kalapácsot, legfeljebb csak akkor lesz boldog Magyarország.” A Szegedi Főügyészség vádirata alapján a Szegedi kir. Törvényszék Öttagú Külön Tanácsa 4 hónapi fogházra, 3 évi hivatal- vesztésre és politikai jogai gyakorlatának ugyanilyen tartamú felfüggesztésére ítélte.63 A délmagyarországi lakosság egy része a félrevezetések ellenére, már 1941-ben, a háború elején hitt a szovjet hadsereg győzelmében. A Szegedi Főügyészség Yancsura Pál ellen azért adott ki vádiratot,64 mert Baján nyilvánosan kijelentéseket tett a szovjet csapatok legyőzhetetlenségéről és a Szovjetunióban levő általános politikai-társadalmi helyzetről. Kijelentette: „Hiába minden, úgyis az oroszok fognak győzni és az is lesz a helyes, majd azok csinálnak egész újjárendezést Európában, az oroszoknak olyan jó hadseregük van, hogy azok legyőzhetetlenek. Oroszországban jobb lehet a helyzet mint nálunk, mert 25 év alatt a szovjet saját magának nevelte a fiatalságot.” Igen súlyos büntetést szabtak ki Rácz János ellen, mert 1941 augusztusában Szegeden, nyilvánosan kijelentéseket tett a kommunista párt kizárólagos uralmának erőszakos úton való létesítéséről. Ezért Rácz Jánost a Szegedi kir. Törvényszék Öttagú Külön Tanácsa egy évi és hat hónapi fogházra, mint 62 CsmL: A Szegedi Főügyészség iratai 3601/1941, sz. 63 CsmL: A Szegedi Főügyészség iratai 5556/1942. sz. 64 CsmL: Uo. 5373/1942. sz. 122
