Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Perneki Mihály: A délmagyarországi antifasiszta ellenállás történetéhez 1941–1944

nagysága, mint az árak. Megmagyaráztuk a helyzetet, és utal­tunk a jelenlegi produkció-visszaesésre is, jelezvén, hogy a papírfonál szállítás óta csak veszteségesen dolgozhatunk. Szíves­kedjenek velünk közölni, hogy hallanak-e valamit a fővárosban a kormány netáni szándékáról, vagy újabb drágasági pótlékok­ról, hogy szükség esetén ebben az irányban is tájékozva legyünk. Figyelmeztettük a jelentkezett munkást, hogy hadiüzem va­gyunk és a netáni következményekre gondolniuk kell.” A szegedi gyárigazgatóságok a béremelési kérdéseken kívül a munkásság minden más ügyét a háború alatt a hadiüzemi parancsnoksághoz továbbították. A parancsnokságok diktál­ták a munkatempót, és a lazításokat, a késéseket súlyosan meg­büntették, a rendbontókat munkásszázadokba osztották be, és a frontra küldték. Az elbocsátás és a felvétel tőlük függött. 1941-ben Pusztai (Pipicz) Józsefet, a szegedi bőrgyári mun­kások vezetőjét, kommunista nézeteinek hangoztatása miatt Richter százados,55 az Orion bőrgyár katonai parancsnoka besúgójával megvereti úgy, hogy az egyik szemének látását elveszti, s eltávolítja az üzemből. Pipicz Pestre távozva vett részt tovább aktívan a mozgalomban, ahol olyan forradalma­sító hatású verseket írt, hogy a cenzúra nem engedte leközölni a Népszavában. A lakosság nehezen adott hitelt annak a híresztelésnek, hogy Kassát szovjet bombázó gépek támadták meg. A horthysta hatóságok 1941. november 13-án kénytelenek voltak a nyomo­zást megszüntetni Szabó István ellen, mert nem sikerült reá bizonyítani Kassa bombázásával kapcsolatban tett kijelentéseit. Szabó István 1941. július 3-án a rádió reggeli híreinek hallgatása közben kijelentette: „Ebből egy szó sem igaz, mert az orosz nem támadta meg Magyarországot, hanem Magyarország tá­madta meg Oroszországot. Ezzel a hírrel csak félre akarják vezetni a népet s úgy akarják a háborúba vezetni.”56 Az ügyész­ség a nyomozás befejezése után sem tudott olyan tanúkat kerí­teni, akik Szabó István ellen vallottak volna. 55 CsmL: Pusztai (Pipicz) József visszaemlékezése 1975. 1. doboz. Ezúton mondok köszö­netét Pusztai József elvtársnak segítőkészségéért és anyaggyűjtő munkájáért. Pipicz József 1920- tól SZDP-tag, 1926-ban tagja a MSZMP Országos Vezetőségének, részt vett a bécsi kommunista titkárképző tanfolyamon, amiért 2 év 4 hónapi börtönbüntetésre ítélték. Kiszabadulása után szervezte és vezette a Vörös Segély szegedi csoportját. 1941 júniusáig Szegeden agitált és tevé­kenykedett. 56 CsmL: A Szegedi Főügyészség iratai 3884/1941. sz. 120

Next

/
Thumbnails
Contents