Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)
Perneki Mihály: A délmagyarországi antifasiszta ellenállás történetéhez 1941–1944
sete már nem volt elegendő szükségleteinek biztosítására. Nem is beszélve arról, hogy az iparcikkek minőségének hallatlan romlása azonos árak mellett is a reálkeresetek alacsonyabb értékét jelentették. A háborús terhek, a tömegeket sújtó gazdasági és egyéb intézkedések miatt is növekszik az elégedetlenség. Egyre súlyosabbak az üzemek militarizálásával járó helyhez kötöttség következményei, továbbá a munkaidő 10-12 órára emelése. Mind tűrhetetlenebbé tette a délmagyarországi munkásság helyzetét a munkaintenzitás fokozása, az üzemi parancsnokok korlátlan hatalma. Délmagyarországon ez fokozottabb mértékben érvényesült, hiszen a vidék ipara mindenekelőtt könnyűipari és élelmiszer- ipari jellegű volt. Szegeden a második világháború időszakában már három nagy vállalat foglalkozott kender-, len-, illetve jutafeldolgozással: az Angol-Magyar Jutafonó és Szövőgyár Rt, a Szegedi Kenderfonó és az Új szegedi Kendergyár. A háború éveiben ugyan létrejött néhány újabb vállalat, amelyek alaptőkéjüket tekintve jelentősebb vállalkozásoknak számítanak - Tisza Malom Rt, Szegedi Lemezgyár és Faipari Rt., Újszegedi Gőzfűrész és Ládagyár Rt., a Weiss Manfréd Művek által alapított Szegedi Konzervgyár, - de ezek Szeged ipari szerkezetén és jellegén nem változtattak.52 A Szegedi Jutafonógyár munkásai már 1941 szeptemberében nem sokkal a háború megindulása után béremelést kértek.53 A jutafonó munkásai a gyár budapesti központjához fordultak, saját igazgatóságukon keresztül: „Tisztelt Budapesti Iroda! Munkások ügye: Tájékoztatni óhajtjuk Önöket arról, hogy üzemünkben bizonyos munkásmozgalmat észleltünk a jelenlegi drágaságból kifolyólag. Tegnap délután üzemszünet után tényleg jelentkezett a Schlichterei54 vezetőmunkása, aki a nagy drágaságra való hivatkozással béremelést kért, azaz érdeklődött az iránt, hogy számíthatnak-e javításra, tekintettel arra, hogy keveslik a keresetet. Azt válaszoltuk, hogy erről nem lehet most szó, mert nagyon jól tudják a munkások, hogy nekünk minden elő van írva ez idő szerint, mégpedig úgy a munkabérek 52 Fehér István: Gazdasági és társadalmi változások Szegeden a felszabadulás után 1945- 1962. Akadémiai, Bp. 1973. 10. 1. ®3 CsmL: Az Angol-Magyar Jutafonó és Szövőgyár iratai Be. IV. Bizalmas iratok dosszié. 54 Schlichterei alatt a délutáni műszakot kell érteni. 119
