Mikecz Zsuzsanna: Az anyakönyvezés gyakorlata Szentesen az állami anyakönyvezés bevezetéséig 1741–1895 - Szentesi Műhely Füzetek 11. (Szentes, 2010)
Az anyakönyvezés gyakorlata szentesen
Az anyakönyvek tartalmára nézve, itt sem fedezhetünk fel túl sok eltérő vonást, a már eddig tárgyalt anyakönyvekhez képest, hiszen ennél a felekezetnél is aránylag késői időpontban indult meg a nyilvántartások vezetése. így kellően részletesek és jól strukturáltak, tehát igyekszem csak az eltérő vonásokat kiemelni. Az izraelita vallás hittételeiből fakadóan a születési anyakönyvekbe feljegyezték, hogy fiúgyermeknél hol, mikor és ki által történt a körülmetélés, leánygyermekeknél pedig a névadás körülményeit ismertették, azaz, hogy „hol, mikor és ki által adatott a név”. Az újszülöttek izraelita nevét is sokszor feltüntetik, valamint jellemző, hogy a dátumokat (pl.: születés, halál ideje) sokáig héberül és magyarul is felvezetik. A halotti anyakönyvekben a szülők nevét a 14 éven aluli gyermeknél írták be, házasságban élők esetén a „hátramaradt házastárs” neve kerül megjegyzésre. A többi adat tekintetében lényeges eltérést nem találtam, de meg kell jegyezni, hogy itt is sokszor előfordul, hogy nem vezetik következetesen az anyakönyveket, így nem mindig vezetnek be valamennyi adatot a rovatokba. A SZENTESI NAZARÉNUSOK ANYAKÖNYVEZÉSE A nazarénusok szentesi csoportja igen kis lélekszámúnál rendelkezett, így anyakönyvi feljegyzések is alig maradtak fenn utánuk. Jellemzően római katolikus, református, vagy evangélikus vallásról átkeresztelkedett hívek képezik tagjaikat. A Csong- rád Megyei Levéltár Szentesi Levéltárában mindösszesen 1870- től 1895-ig találhatóak meg az anyakönyveik, amelyek szinte csak pár oldalnyi iratot tesznek ki. A anyakönyvek 1870 és 1875 között egy kötetben találhatóak. Kevés születési eseményt tartalmaznak, esketést nem találtam, halálozást is csupán egyet 1872-ből. Az elhunyt neve Hajdú 65
