Mikecz Zsuzsanna: Az anyakönyvezés gyakorlata Szentesen az állami anyakönyvezés bevezetéséig 1741–1895 - Szentesi Műhely Füzetek 11. (Szentes, 2010)
Az anyakönyvezés szentesen az állami anyakönyvezés bevezetéséig
A szentesi görögkeleti egyház kezdeti időszakáról nem sokat tudunk. Meg kell azonban említeni, hogy már a vándorló, honfoglaló magyarok kapcsolatba kerültek a bizánci birodalommal és a keleti kereszténységgel. Az új vallás ekkor az ország déli, délkeleti részére volt jellemző (Gyula és Ajtony vezérek uralma alatt lévő vidékeken). A tatárjárást követő újraéledés során a keleti kereszténység az ide települő szerb, román, görög nemzetiségek révén volt jelen az országban.43 így Szentesre is kerültek be görögkeleti vallásúak, de erről az időszakról nagyon kevés adatunk van.44 Szentesen az önálló görögkeleti egyház megalakulására görög kereskedők betelepülése kapcsán kerülhetett sor. A módosabb görög családok háborús viszonyok miatt menekültek hazánkba 1726-ban. Közülük Szentesen is többen letelepültek, majd 1784-ben önálló egyházközséget alapítottak a városban.45 46 Két évvel később már saját templomukat szentelték fel görög nemzeti rítus szerint, görög nyelven. A görögök megengedték a Szentesen lakó összes görögkeletinek, hogy a templomot szabadon használhassák, így a lehetőségekhez képest egy aránylag egységes görögkeleti közösség jöhetett létre.4 A szentesi izraelita egyház történetében az első pontos adatok 1797-re tehetők. Ekkor már biztos, hogy laknak zsidók Szentesen, akiket „Mózes hitűeknek” is neveztek. Bár átmenetileg már korábban, 1750 körül is megfordulnak a településen, de állandó zsidó lakója abban az időben még nincs a városnak. A hitközség megszervezése 1817-re tehető, ekkor létesül az első 43 Csongrád megye honlapjawww.csongrad-megye.hu (vallás, egyházak) 44 Nagy Imre: i. m. 175. p. 45 VIGH LÁSZLÓ: Építészeti emlékek. In. Szentes helyismereti kézikönyve II. Szentes, 2000. 392. p. 46 Nagy Imre: i. m. 177. p. 24
