Mikecz Zsuzsanna: Az anyakönyvezés gyakorlata Szentesen az állami anyakönyvezés bevezetéséig 1741–1895 - Szentesi Műhely Füzetek 11. (Szentes, 2010)

Az anyakönyvezés szentesen az állami anyakönyvezés bevezetéséig

tottak a városból. így az 1700-as évek első harmadára csak pár

o

katolikus élt módosabb református családok szolgálójaként.

Katolikus családok az 1740-es évektől települtek be újra Szentesre. Az ellenreformáció itt is éreztette hatását, amely végül is oda vezetett, hogy elvették a reformátusoktól a templo- mukat , valamint az összes egyházi épületeiket (1746/47), és átadták azokat az akkor még csekély számú római katolikusoknak.38 39 40 A többszöri katolikus betelepítés ellenére a reformátusok túlsúlya sokáig megmaradt, de 1900-ra a katolikus népesség aránya már megközelítette a reformátusokét. (1930-ra pedig már a katolikusok túlsúlya figyelhető meg a városban.)41

A szentesi evangélikus egy’ház története Mária Terézia uralkodásának utolsó évtizedeire nyúlik vissza. Ebből az időből vannak adataink arra nézve, hogy a városban betelepült evangélikus családok éltek. Helyzetük ekkor még elég kiszolgáltatott volt, a református lelkészek szolgálatait nem vehették igénybe, keresztelés, házasságkötés, temetés miatt a katolikus lelkészhez kellett fordulniuk, és csak a katolikus templomba járhattak. Némi könnyebbséget jelentett II. József 1781-ben kiadott Türelmi Rendelete, amely alapján a református templomba mehettek istentiszteletre. Lényeges változást a vallás szabad gyakorlatát biztosító törvény hozott 1791-ben, amikor is kikerültek a katolikus egyház gyámkodása alól. Nagy segítséget jelentett számukra, hogy a református egyház megengedte, hogy istentiszteleteiket az ő templomukban tarthassák. Évekkel később tudtak csak egy imaházat építeni, saját templomuk pedig 1905-ben készült el.42

38 Nagy Géza Balázs: i. m. 38-39. p.

39 Megjegyzendő, hogy a templom eredetileg katolikus templomként épült és a XVI. században került református használatba. (Nagy Géza Balázs: i. m.)

40 Szentes (szerk.: Nagy Imre) A Magyar Városok Monográfiája III. Budapest, 1928. (A továbbiakban: Nagy Imre: i. m.) 161. p.

41 Labádi: Szentes városismertető 15. p.

42 Nagy Imre: i. m. 172-175. p.

22