Mikecz Zsuzsanna: Az anyakönyvezés gyakorlata Szentesen az állami anyakönyvezés bevezetéséig 1741–1895 - Szentesi Műhely Füzetek 11. (Szentes, 2010)

Bevezetés

rosszabb esetben akár évekig nem volt papja a falunak, így az anyakönyvezés is szünetelt. így már érthető, hogy ezt a bizonytalan, sokszor nem megbízható rendszert miért volt szükséges mihamarabb egy hiteles nyilvántartásra cserélni.2j

Ennek ellenére, a Csáky-féle rendelet után még két évig váratott magára a döntő lépés, hiszen a kormány nem akarta kiélezni az ellentéteket a katolikus egyházzal és ezzel összefüggésben a vallásos uralkodóval sem.23 24

Az egymással összefüggő és egységet alkotó egyházpolitikai törvényjavaslatok - az állami anyakönyvezés, a kötelező polgári házasság, a gyermekek vallásáról szóló javaslat, a szabad vallásgyakorlat, az izraelita vallás egyenjogúsítása - parlamenti vitája erőteljes politikai vihart, a templomokat és az utcát is megmozgató csatározásokat indukált.25 26

Végül 1894 őszén és a következő év tavaszán az országgyűlés megszavazta az egyházpolitikai javaslatokat és a király — némi huzavona után - szentesítette azokat.

Az egyházpolitikai reformokat - köztük az állami anyakönyvezést - rögzítő törvények elfogadásával Magyarországon döntő előrelépés történt a modem polgári jogállamiság irányába, megvalósítva az állam és az egyház szétválasztásának egy döntő momentumát, szélesítve a polgári közigazgatás hatókörét, és vallási téren is garantálva a polgári szabadságjogokat."7

Az állami anyakönyvvezetést elrendelő törvény szentesítését követően születtek meg azok a belügyminiszteri rendeletek, amelyek részletekbe menően szabályozták az anyakönyvek vezetését. A jogszabályok az anyakönyvek vezetése tekintetében mintának a Franciaországban érvényesülő rendszert tekintették,

23 Berkes: i. m.

24 Csizmadia: i. m. 87. p.

25 Botos: i. m. 8. p.

26 Csizmadia: i. m. 85-88. p. 2 Botos: i. m. 9-10. p.

16