Makó Imre - Szigeti János: „Vihar és vész közepette”. A holokauszt hódmezővásárhelyi áldozatai ((Hódmezővásárhely, 2014)

Makó Imre: Túlélők és áldozatok - Személyi adattár

19-én tizedelés folytán meghalt. Haláláról család­ját hivatalosan értesítették, így az 1944 tava­szi névjegyzé­kekben már nem szerepel. (Az egyik legtragiku­sabb sorsú, Topo­lyáról elindított zsidó munkásszázad előbb erődítési mun­kát végzett a Kárpátalján, majd 1942. szept. 20-án oroszországi hadműveleti területre in­dult a Donhoz. A 13. gyalogezred III. zászló- aljának alárendeltségében a védelmi körlet kiépítésén dolgozott. Nov. közepén vonult a Jugyino faluban lévő szálláskörletébe, napi 6-7 km távolságot is megtett a munkavégzés helyéig. A VII. hadtest tábori bírósága szö­kés megtorlásául két alkalommal rendelte el a század megtizedelését. Dec. 12-én, majd 19-én a falu egyik lerombolt és elhagyatott részébe kivezényelt századot három sorban felállították, a kiszámolt embereket - a két alkalommal összesen 29 főt - kiléptették és a helyszínen agyonlőtték. A szovjet offenzíva elől 1943. jan. 17-én pánikszerű visszavonu­lásba kezdő századból két kocsis kivételé­vel az összes ember lemaradt és eltűnt.) Az 1944. jón.-ban Strasshofon keresztül Bécsbe deportált Elbógen család 1945-ban visszatért Vásárhelyre, majd a cionoista mozgalomhoz csatlakozva kivándoroltak Palesztinába. Er­vin (héber nevén Júda) 1948-ban elesett az Elbógen Mór és családja első arab-izraeli háborúban. Imre (Yitzhak Kashti) a tel-avivi egyetem professzora, aka­démikus. (A családi képek az önéletrajzi regé­nyéből - Longing for Mignon, Yad Vashem, Je­ruzsálem, 2002 - átvéve.) Elbógen Mámé Weisz Izabella hadiözvegy Groszmann Mária Elbógen Ervin tanuló Weisz Izabella (Neve felkerült a gim­názium emlék­táblájára, téve­sen a deportálás áldozataként. A képen 1948-ban.) Elbógen Imre ta­nuló Weisz Iza­bella Szeremlei u.l. Elbógen Ervin t Elek (Epstein) Andor kereskedelmi ügy­nök Hmvhely, 1891. nov. 12.; Epstein Gyula- Fischer Szeréna; Steiner Vera Regina 1944. ápr. 24-én Sárvárra internálták. Onnan máj.-ban Auschwitzba deportálták, majd Mauthausenbe, végül Ebenseebe szállítot­ták. Ott testileg-lelkileg összetörve, végki­merüléssel kórházba került, és 1945. febr. végén állítólag meghalt. Utólag 1945. márc. 15. napjával holttá nyilvánították. (Más köz­lés szerint először árdrágítás miatt internál­ták hat hónapra, amiből 1944. máj. 8-án tért haza. Kb. 3 héttel később ismét internálták, és elszállították a budapesti toloncházba.) Elek Andorné Steiner Vera Regina Horgos, 1896; Steiner Jakab - Venetianer Katalin t Elek Pál Gyula magántisztviselő Hmvhely, 1919. júl. 8.; Elek Andor- Steiner Vera Re­gina; nőtlen 1942. okt. 5-én bevo­nult Hmvhelyre az V. közérdekű munkaszolgá­latos zászlóalj­hoz. Nov.-ben, amikor az utol­45

Next

/
Thumbnails
Contents