Makó Imre - Szigeti János: „Vihar és vész közepette”. A holokauszt hódmezővásárhelyi áldozatai ((Hódmezővásárhely, 2014)
Bevezető - Makó Imre: A vészkorszakban - Fegyvertelenül: munkaszolgálatosok
A Vöröskereszt értesítése munkaszolgálatosról számára. Az emberségesebb bánásmód azonban nem jutott ki mindannyiójuknak. Részben erre az időszakra esett a magyar zsidóság szenvedéseinek mélypontjai között számon tartott bori kényszermunka. Hosszas huzavona után a Kállay- kormány 1943 nyarán 15 zsidó munkásszázadot bocsátott a Todt szervezet rendelkezésére, a német hadiipar szempontjából kulcsfontosságú szerbiai rézbányák munkaerő-szükségletének kielégítésére. A bori alakulatba beosztották az V. közérdekű munkaszolgálatos zászlóalj 4 századát is. Elindításuk előtt a munkaszolgálatosokhoz és a búcsúztatásukra Vásárhelyen megjelent családtagokhoz a Todt szervezet Hauptfrontführere, Wilhelm Neyer intézett lelkesítő szónoklatot, és próbálta eloszlatni az összegyűltek és a társadalom jobbérzésű tagjainak nyugtalanságát. A Bor környéki munkatáborok rabszolgái rendkívül nehéz munkakörülmények között utat, vasutat építettek, és alapvetően bányamunkát végeztek. A magyar prancsnokok és keretlegénység részéről mindennaposak voltak a kikötések és egyéb testi fenyítések. A Balkán feladásával a németek Bor és környéke kiürítéséről határoztak. Az addigra mintegy 6 ezer főre felszaporodott magyar munkaszolgálatost két csoportban, szeptember 17-én és 19-én indították útnak a Belgrádtól kb. 200 kilométerre, délkeletre fekvő Borból. Az erőltetett menetben hajtott, halálosan elcsigázott menetelők közül sokan estek áldozatul kísérőik brutalitásának. Október 6-7-én az SS Cservenkán 700-1000 munkaszolgálatost mészárolt le a második lépcsőben evakuláltak közül. Az életben maradottakat koncentrációs táborokba deportálták A történelem iróniája, hogy a német megszállás után a magyar zsidóságnak az ideig a legtöbb szenvedést okozó munka- szolgálat kínálta fel a túlélés talán egyedüli lehetőségét. A magyar katonai vezetés javára írandó, hogy éltek is az embermentés ezen eszközével. Április elején az V. hadtestparancsnokság is elrendelte az 1896- 1926. évben született, sárgacsillag viselésére kötelezett, még itthon lévő zsidó férfiak kisegítő szolgálatra való behívását. Május elején a németek hozzájárulásával a századok addigi 210 fős keretét felemelték 575- re, és a tömeges behívásokkal 150 ezer főre tehető zsidó férfit vontak el a deportálástól. Hátra volt azonban még a magyar zsidó munkaszolgálatosok és a hazai zsidóság utolsó nagy megpróbáltatása. 1944 őszén, miután a szovjet előnyomulással Magyar- ország a hitleri birodalom stratégiai előterévé vált, német kérésre Szálasi 70 munkaszolgálatos századot, összesen 15-17 ezer fővel „kölcsönadott" a Pozsonytól Zágrábig tervezett Birodalmi Védőállás („keleti fal") német-magyar határon létesítendő szakaszának az építéséhez. A munkaszolgálatosokat november 2. és 11. között Hegyeshalomban adták át a németeknek. A Felszabadított láger túlélői. Ebensee, 1945. máj. 4. Forrás: National Archives and Record Administration, Washington, D. C. 28
