Makó Imre - Szigeti János: „Vihar és vész közepette”. A holokauszt hódmezővásárhelyi áldozatai ((Hódmezővásárhely, 2014)

Bevezető - Makó Imre: A vészkorszakban - Jogfosztástól az anyagi kifosztásig

A film plakátja sem közölték le. Korábban, 1941 végén már hasonló sorsra jutott egy nyilas kisgazda kezdeményezése. Mint a törvényhatósági bizottság tagja indítványozta, hogy a tes­tület olyan törvény meghozatalát kérje, amely a kölcsönkamatot, a kamatfizetési kötelezettséget visszamenőleg eltörli. „Na­gyon furcsán hangzanak addig ugyanis a zsidótörvények - állt az antiszemita kiszó­lásokba és a nemzetiszocialista német biro­dalmat s vezérét méltató keretbe ágyazott előterjesztésben amíg a zsidók és plutok­raták az általuk megnyomorítottak millióit tovább szipolyozhatják." A törvényhatósá­gi bizottság közgyűlése hat szavazat elle­nében nagy többséggel kimondta, hogy az indítványt nem kívánja tárgyalni. Az ország 1944 tavaszán bekövetke­zett német megszállását követően Horthy Miklós kormányzó lényegében már sza­bad kezet biztosított a zömmel szélsőjobb- oldali antiszemita politikusokat tömörítő Sztójay-kormánynak, hogy az megvalósítsa zsidóellenes törekvéseit. Március végétől rendeletek özöne látott napvilágot, ame­lyek életfeltételeik végletes leszűkítésén túl emberi méltóságukban is megalázták a zsidóságot. Az alacsonyabbrendűnek kiki­áltott faj háztartásaiban tilos lett nem zsidó háztartási alkalmazottat foglalkoztatni. A zsidókat azonnali hatállyal elbocsátották a közszolgálatból. Zsidó nem lehetett tiszt­viselő, ügyvéd, színész, újságíró, orvos, gyógyszertári engedélyüket megvonták. Ez Vásárhelyen két gyógyszertárat érintett. „Lehull az Arany Csillag és az Arany Sas" - kommentálta a helyi sajtó. A városban 15 ügyvédi irodát zárattak be, és ugyaneny- nyi ügyvédet töröltek a kamarai nyilván­tartásból. A zsidók értelmiségi munka­körben alkalmazásának megszüntetéséről szóló kormányrendelet értelmében a rész­vénytársaságoktól, vállalatoktól el kellett küldeni a zsidó igazgatósági és felügyelő bizottsági tagokat. Áprilisban távozott a Hódmezővásárhelyi Népbank két igazga­tósági tagja, a többi nyolc részvénytársaság 1941-43 óta már „zsidómentes" volt. Az ország német megszállását követő napon, 1944. március 20-án egy rádióren­delettel azonnali hatállyal bezáratták a zsi­dó üzleteket. Vásárhelyen ekkor 135 üzlet került zár alá, újból csupán néhány, hon­védelmi és közellátási érdekből feltétlenül fontos üzlet nyithatott ki. A kereskedések után egy hónapra bezáratták a zsidó ipari üzemeket is. A közérdekre tekintettel több üzem keresztény üzletvezető beállításával folytatta működését. Korlátozták a zsidók utazási szabadságát, később mozgási szabadságukat is. így este 7 órától reggel 7-ig nem hagyhatták el lakásu­kat, de napközben sem látogathatták a nyilvá­nos helyeket, a mozit, kávéházat, kiránduló- helyeket stb. Táblát szögeztek ki a vásárhelyi közfürdő bejáratára is, miszerint „Üzemkor­látozás miatt a zsidók nem látogathatják a für­dőt". Élelmiszer-fejadagjukat csökkentették a közellátás, illetve a jegyrendszer keretében, bevásárlásaikat a helyi hatóságok által ki jelölt két óra időtartamra korlátozták. Rádiójukat el­kobozták, a helybeli zsidó előfizetők telefonját a posta kikapcsolta. A városi közkönyvtárból kormányrendelet alapján kiselejtezték a zsidó szerzők műveit: 506 kötetet adtak át zúzdába szállítás végett. Zsidó tanuló nem viselhetett iskolai egyenruhát, stb. Április 5-étől minden hatodik életévét betöltött zsidó személy házon kívül 10 cen­20

Next

/
Thumbnails
Contents