Makó Imre - Szigeti János: „Vihar és vész közepette”. A holokauszt hódmezővásárhelyi áldozatai ((Hódmezővásárhely, 2014)
Bevezető - Szigeti János: A vásárhelyi zsidóság múltja
Groák Dezső kereskedő, a Hódmezővásárhelyi Kereskedelmi Testület elnöke fővel az iparban. Közszolgálatban 53 fő állt. Mindezekkel szemben a mezőgazdaság körébe alig 17 főt soroltak be, közülük 10-en birtokosok voltak. Vásárhely legtöbb adót fizető polgárai (virilisták) között jó néhány zsidó kereskedőt, iparost, gazdálkodót, ügyvédet, orvost stb. találunk. Számarányukhoz képest jelentős az értelmiségi pályákon elhelyezkedők aránya. 1920-ban 12 zsidó ügyvédet és 9 orvost írtak össze a városban. Egy későbbi adat szerint a 39 kamarai tagsággal rendelkező vásárhelyi ügyvéd közül 15-en zsidó vallásúak voltak. 1911-től 1926-ig 15 éven át Ániszfeld Sándor (1865-1926) vaskereskedő töltötte Üzletsor a főutcán be a zsidó hitközség elnöki tisztségét. A helyi közéletben is ismert személyiségének számított, a városi törvényhatósági bizottság tagjaként tevékenykedett. Vagyonának jelentős részét kulturális és szociális intézményekre hagyta, a hitközség részére alapítványt hozott létre 25 holdnyi földdel. Seltmann Lajos (1854-1932) főrabbi 1879- től volt a helyi zsidó hitközség rabbija. Széles körben kivívta a más felekezetűek rokon- szenvét a helybeli zsidóság iránt. Templom, iskola és család hivatásának magaválasztott munkaterületei. Főtisztelendői állását nem hivatalnak, hanem mindvégig hivatásnak tekintette, vagy ahogyan ő maga írta meg: „A rabbi legfőbb és legszentebb feladata az, hogy a zsidóság erkölcsi eszményeit saját személyében és életmódjában megvalósítsa. A rabbi legyen mindenekelőtt »czaddik« és »lámden«, tudós, nemes szeretettel telt ember." 68 éves koráig heti 24 órában egyedül végezte az összes tanintézetben a hitoktatást. „Nagysúlyú volt szava a szószéken, könnyűd volt tolla az írott szóban, könnyűd és fordulatos" - emlékezett meg róla a földkerekség legtudósabb rabbijaként emlegetett Löw Immánuel. Seltmann Lajos 12
