Makó Imre - Szigeti János: „Vihar és vész közepette”. A holokauszt hódmezővásárhelyi áldozatai ((Hódmezővásárhely, 2014)
Dokumentumok
Zentai Gézáné sz. Lőwi Ilona, 26 éves háztartásbeli: 1944. június közepén kora reggel egy csendőr beszólt hozzánk, hogy pakoljunk össze, mert nemsokára jönnek értünk, hogy a gettóba beszállítsanak. Megmondotta a csendőr azt, hogy mi mindent lehet magunkkal vinni, tehát csomagoljunk. Reggel 8-9 óra körül megjelent a lakásunkon vádlott, egy csendőr, egy tisztviselő és talán valami levente. Vádlott közölte velünk, hogy a gettóba szállítanak minket. Egy ruhát vihettünk magunkon, egyet pedig a hátizsákban, valamint engedélyeztek egy váltás fehérneműt is. Eleiemről nem mondottak semmit sem. Vádlott az akkor érkező pékinasnak megtiltotta, hogy a részünkre hozott kenyeret átadhassa nekünk. Édesapámat vádlott úgy motozta meg, hogy a szomszéd szobába behívta, és ott levetkőztette s maga adott ki neki minden ruhadarabot, amit magára vehetett. Minket, hölgyeket a csendőr motozott, aki meglehetősen humánusan bánt velünk. Vádlott az én személyi okmányaimat elvette, széttépte és kiszórta az előszobába, mondván azt, hogy arra már úgysem lesz szükségem. Értéktárgyainkról, pénzünkről, amit elvettek tőlünk, egy jegyzéket adtak, amit most a bíróságnak be is mutatok. Ebből kitűnik, hogy a gettózás 1944. június 16. napján volt. Aláírásként szerepel rajta a vádlott, Hajdú József, Hős Nagy János, Horváth Gyula. Édesapám később elmondotta, hogy neki a vádlott megtiltotta, hogy a gyógyszerét magával vihesse. Vádlott nem említette azt, hogy a betegekkel mi fog a gettóban történni. Vádlott a nőket is meg akarta motozni, de a csendőr mondotta neki, hogy ő már minket elintézett. A csendőr annyira humánusan bánt velünk, hogy még egy hálóinget a részemre becsempészett a hátizsákomba, minek utána a vádlott azt már felturkálta, és a neki nem tetsző dolgokat abból kiszórta. Görög Árpád, 55 éves gyógyszerész: A gettóba szállításunk előestéjén megjelentek a lakásunkon a leventék és elkérték a kapukulcsot, hogy a lakást ne hagyjuk el. Majd másnap reggel egy civilruhás ember megjelent Beniczki [Beliczky Kálmán - Szerk.] rendőrkapitánynak azzal az üzenetével, hogy pakoljunk össze, minden holmit magunkkal vihetünk, és fejenként 3000 pengőt. Később aztán megjött vádlott egy csendőrrel és egy civilruhás tisztviselővel, hogy bennünket elszállítsanak a kijelölt helyre. Vádlott nyomban megfogta a kezemet és átvitt a szomszéd szobába, hogy ott megmotozzon. Megkérdezte tőlem, hogy mennyi pénzem van. Én a pénztárcámat átadtam vádlottnak. A pénztárcámból vádlott a keresztény irataimat kidobta, és a pénztárcát átadta a csendőrnek. Én szót emeltem, hogy az irataimat ne dobja el vádlott, mire ő azt felelte, hogy arra már úgysem lesz szükségünk. Feleségem erre megkérdezte vádlottól, hogy miért nem lesz rá szükségünk, talán akasztani visznek? Erre vádlott azt felelte: „Lehet, úgy ahogy mondja." Le kellett vetnem a kabátomat és vádlott áttapogatott, hogy mennyi ruha van rajtam, és hogy nincsenek-e nálam értékek. Mikor vádlott meglátta, hogy rajtam két rend alsóruha volt, kijelentette, hogy többet nem vihetek magammal. Elszedte vádlott tőlem és feleségemtől, valamint két gyermekünktől a karóráinkat. Az összes értéktárgyainkat jegyzékbe foglalta a tisztviselő. Ezt a jegyzéket most fel is mutatom. Feleségem később elmondotta, hogy őt is vádlott megmotozta, meg nem engedett módon. Amikor vádlott meglátta, hogy mennyi bőrönd van becsomagolva, kiment a konyhába és egy lepedőt terített el a földön, majd a bőröndök tartalmából a lepedőre dobolta ki azokat a dolgokat, amelyeket elengedett vinnünk. Feleségem szót emelt a mellett, hogy a bőröndökben vihessük magunkkal az elkészített dolgainkat. Erre vádlott azt mondotta, hogy „batyuval jöttünk, batyuval távozzunk is". Élelmiszerfélékből kikészített feleségem három sonkát, kolbászt, szalonnát és több élelmiszert is. Vádlott nem engedte meg, hogy ezeket elvihessük, és kijelentette, hogy a kolbászt ők is szeretik. A civilruhában lévő tisztviselő szólt még a vádlottnak, hogy engedjen még némi élelmet becsomagolni. Erre adott vádlott a kikészített élelemből egy üveg lekvárt. El akartam vinni egy kis mentőládát, mint 124