Makó Imre - Szigeti János: „Vihar és vész közepette”. A holokauszt hódmezővásárhelyi áldozatai ((Hódmezővásárhely, 2014)
Bevezető - Szigeti János: A vásárhelyi zsidóság múltja
Beregi Lajos még 1884-ben vetette fel a hitközségi székház építésének tervét, amely végül egy évtized múlva valósult meg. A székházat Petrecz Pál helybeli építőmester tervezte. Az ünnepélyes alapkőletételre 1893-ban került sor. A módosabb hitközségi tagok részben adományokkal, kölcsönökkel biztosították az építkezés anyagi forrásait. Az egyemeletes székházat eklektikus stílusban emelték. Földszintjén kávéház, étterem, konyha üzemelt, amelyet Kun Miksa bérelt, az emeleten 12 vendégszoba, iroda és impozáns díszterem létesült. Az épület Központi Szálloda néven volt ismert, de többnyire Zsidó Kávéházként említették. A 20. század elejére a népességében gyarapodó és a polgárosult, urbánus társadalmi-gazdasági környezetben prominens szerepet betöltő helyi zsidóság számára elérhetővé vált az 1857-ben felavatott zsinagóga kibővítése, átépítése, renoválása és korszerűsítése. Ez 1906-7-ben valósult meg Müller Miksa (1875-1923) szegedi műépítész tervei alapján. O tervezte még városunkban a Nagytakarék bérházának (a mai posta) eklektikus, az Első Takarékpénztár szecessziós, a Görög- és a Genersich-palota eklektikus épületét. A költségeket a hitközség és hitsorsosai magukra vállalták, templomépítésre adóztak és adakoztak. A jelentős magánvagyonnal rendelkezők jártak ebben az élen, de a szegényebb hitközségi tagok is anyagi lehetőségükön túl is adományoztak. A virilis adakozók között is első helyen állt a városban legtöbb adót fizető Keleti Adolf (1854-1932) nagykereskedő és földbirtokos 2600 koronás készpénzadományával, ő 1875 óta a törvény- hatósági bizottságnak is tagja volt. Rögtön utána következett az ugyancsak törvényhatósági bizottsági tag fűszernagykereskedő, Beregi Lajos, aki jótékonyság gyakorlásában kifogyhatatlannak bizonyult. Minden sabat alkalmával két segédjével élelmiszereket csomagoltatott és küldött a szegények számára. A nagyszabású építkezés 1906 őszén kezdődött meg, és az új templomban az első istentiszteletet 5668 (1908) Ros Hasanah ünnepén tartották. A Szabadság tér a régi zsinagógával Müller Miksa a tervezéskor a századelőn divatos irányzatokat követte: az épület egyaránt hordoz romantikus, eklektikus és szecessziós stíluselemeket. A zsinagóga új, díszes homlokzatot kapott. Az óriási kapuív három bejárattal az előcsarnokba vezet. A színes ablakokból dúsan áramlik be a fény. A mind a négy oldalon körbefutó karzat főbejáratát az előcsarnokon kívülre helyezték. Az orgona a keleti oldalra került. A szentély, a frigyszekrény, a bima, az odavezető nemes hajlású lépcsők, a körülölelő márvány korlátok valóságos építészeti remekek. A sulchan (asztal) és a bútorzat, beleértve az egész telt) A Központi Szálloda múlt század eleji képeslapon Az Andrássy utca sarkán állt Beregi-palota
