Georgiádes Ildikó - Tánczos Roland: Négy évtized termése. Labádi Lajos szentesi főlevéltáros személyi bibliográfiája 1974–2013 (Szentes, 2013)
Bevezető
7 sokat. Hiszen bármilyen apró részletkérdés vizsgálatát addig nem lehet, nem érdemes megkezdeni, amíg nem tájékozódtunk arról, hogy kik és mit írtak eddig a szóban forgó tárgyról. A tudományos kutatások nem elölről kezdenek mindent, hanem az addig elért eredmények alapjáról kiindulva - vagy azokat éppen cáfolva - kezdenek újabb vizsgálódásba. Az elért és bizonyított ismeretek lajstromba szedése mintegy keretezi, egyben föltárja a vonatkozó ismeretek teljességét. Természetesen más a helyzet a személyi bibliográfiákkal. Ezek ugyanis nem föltétlenül egy meghatározott tudományterület adott korszakának eredményeit foglalják magukban, hanem egy kutató munkásságának, munkássága valamely periódusának hoza- dékáról nyújtanak áttekintést. Elvileg nem, de gyakorlatilag legtöbbször a személyi bibliográfia is egy meghatározott tudományág összefoglaló könyvészete, hiszen a polihisztorok kora rég lejárt, vagyis egy-egy tudósi életmű áttekintése többnyire egybeesik egy- egy szakterület ismeretanyagának föltérképezésével, nem teljességigényű, de alapos föltárásával. És hogy a bibliográfiai összegzések nélkülözhetetlenségének gondolatához visszakanyarodjak: itt kell megállapítanom, hogy Szentes, Szentes város környéke, illetve Csongrád megye és a Dél-Alföld történeti kutatása, bármely ide vonatkozó résztéma behatóbb tanulmányozása immár elképzelhetetlen Labádi Lajos eddigi munkásságának figyelembevétele nélkül. Magyarán, nem érdemes addig belefogni Szentes múltjának tanulmányozásába, amíg az ambiciózus kutató át nem tekintette, írt-e erről Labádi Lajos valaha, és ha igen, mire, milyen megállapításokra jutott. Ma, negyven munkás esztendő után, és mintegy 1400 publikáció ismeretében bátran kijelenthető, hogy az ő munkássága megkerülhetetlen a Dél-Alföld históriájának tanulmányozásakor. Azt hiszem, kevesen mondhatják el magukról, hogy egy település vagy kistáj történeti vizsgálata összeforrt a nevükkel. Persze azért vannak példák: Kolozsvár történetét, műemlékeit lehetetlen Kelemen Lajos és Gaal György műveinek ismerete híján elkezdeni. Ugyancsak erdélyi város, Kézdivásárhely múltja, céheinek története Incze László korán lezárult életműve nélkül valóban terra incognita
