Bereznai Zsuzsanna: Tengöri hereberi atyámuram. Palásti Annuska meséi. Katona Imre csongrádi népmesegyűjtése 1941–42-ből (Csongrád, 2011)
Palásti Annusra népmeséi - Tündérmesék
hecskét, annak is a nedvvel mögkente a lábát, szárnyát. És jobban lőtt a kis méhecske.- Nézd a - azt mondja jó fiú! Miért möggyógyítottál, adok égy sípot, és ha valami szüksígöd lösz, valami baj ér, rossz helyzetben löszöl, csak fújjál ebbe a sípba, akkor segítsígödre löszök! Hát oszt, azt mondja:- Ó, kis méhecske, mit segítenél te énrajtam? De azért elfogadta a sípot, oszt bétötte a zsebibe. Aztán mönt, möndögélt mögen... Hát égyször, ahogy mén, hát égy farkast tanált. Az is avvégben fetrengött, annak is a lába odavolt, nem bírt égy tapodtat sé mönni, jajveszékölt az út széliben. És akkor ódámén, azt mondja:- Jaj - azt mondja -, farkaskám, majd möggyógyítalak én! Az én lábam is fájt, én is nyomorult voltam! Majd möggyógyítalak én! Mögkente annak is a fájós lábát, és csudáknak csudája - möggyógyult a farkas! És akkor is azt mondta:- No - azt mondja -, jó fiú, amiért möggyógyítottál, adok én égy sípot, oszt ha valami bajod lösz, fújjál ebbe a sípba, én akkor a segítsígödre löszök! És akkor elfogadta a sípot, eltötte a zsebibe. Mönt, möndögélt, hetedhét országon túl... Odaért égy gyönyörű szép palotához. És akkor oda bémönt, hát tanálkozott a királlyal. Királyi palota volt! És akkor azt mondja a király:- Hol jársz erre, fiam - azt mondja -, mikor erre égy madárnak sé szabad járni?- Járok-kelök, bujdosok, király őfölsíge, szolgálatot keresők!- Hát álljál bé, fiam, énhozzám! Éppen ilyen fiúra van neköm szüksígöm! És béállt oda. Mikor mén bé az istállóba, hát, kit lát ottan, mint az ű három testvérjit! Nagyon mögijedtek, s azok is nagyon csudálkoztak:- Nézzétök - azt mondja -, nézzétök! Kit köll látni? Ez mög a mi Miskánk! Hogy gyógyult ez mög? Hogy mi történt? Nem halt ez mög? Hát osztán, ű is möglátta, hogy a testvérjei ott vannak. Hát, elfoglalta a helyit Miska. Nagyon mögszerette a király, nagyon ügyes gyerök volt, nagyon szép fiú volt. Azt mondta neki:- No, fiam - azt mondja -, hogyha té - azt mondja - mögfelelsz a parancsomnak, amit neköd parancsolok, ha mögfelelsz a dolognak, szö126
