Makó Imre: Életünket és vérünket! Az első világháború hódmezővásárhelyi áldozatai (Hódmezővásárhely, 2004)
Adattár
(Mint népf. 1914. okt. 26-án bevonult a hadsereghez.) Sári István kőművesmester; Nagy- szentmiklós, Torontál vm. (korábban H., Jegenye u. 10.); Sári János - Gárgyán Anna; Buzi Mária Póttart. altiiz. 21. táb. ágyúsezd, Lugos. A harctéren szerzett betegségében 1920. jún. 8-án elhunyt Nagyszentmiklóson. Eltemetve: uo., R. k. temető. Sarkadi Pál földm. napsz.; Klauzál u. 46.; H., 1890. nov. 1.; Sarkadi Mihály (Klauzál u. 24.) - Mérai Judit; Molnár Jusztina Népf. Bevonult 1914 után. 5. —» 302. (301.) honv. gyal.ezd. Utóbb a román fronton harcolt. 1916. szept. 28-án hősi halált halt a nagyszebeni csatában, Bongárd körül. Eltemetve: Nagyszeben. (Újsághír és veszteséglajstrom. Egy másik újsághír szerint okt. 8-án halt hősi halált a román harctéren és Brassó mellett temették el.) Sarró Ferenc napsz.; Szél u. 36. (Pálffy u. 28.); H., 1899. márc. 7.; Sarró József — Kapocsi Judit; nőtlen Népf. Bevonult 1917. márc. után. 5. honv. gyal.ezd. Az olasz harctérre került, ahonnan 1917 után nem adott életjelt magáról. Hallomás szerint elesett a piavei harcokban. Holt. nyilv.: 1920. dec. 31. Sarró István Szeged, Rókus kórház; H., 1880. szept. 18.; Sarró István napsz. (Dáni u. 68.) - Szatmári Lídia; nős Népf. 3. honv. husz.ezd. Az orosz fronton fogságba esett. Onnan hazatérve 1919 nyarán elhalálozott Bp.-en. (A későbbi újságcikk szerint „a fáradalmak megölték”.) Sarró Pál földm.; Ta.; 11., 1886. jún. 2.; Sarró István (Dáni u. 68.) - Szatmári Lídia B) népf. Bevonult 1914 után. 23. táb. vad.zlj. (Budafok-Nagytétény). Az olasz hadszíntéren 1917. jún. 18-án hősi halált halt Campo Gallina mellett. Eltemetve: tömegsír. Schächter Sámuel kér. ügynökségi iroda tulajdonosa; Szeged; Dobna (?), 1888. ápr. 5.; Schächter József - Náthán Amália; Bizám Mária (Kossuth tér 6. 1912-ben H.-en kötöttek házasságot.) Tiz. (őrm.). 71. gyal.ezd, Trencsén. 1915. szept. 11-én (12-én) hastífuszban elhalt az aradi kát. (járvány)kórházban. Eltemetve: ottani temető. (A gyászhír szerint H.-en heteken át gyógykezelték a gimn. kórházban, s nemrég újra a harctérre vezényelték, a menetzlj. alakításakor azonban visszaesett régi betegségébe.) Schillinger Frigyes kér.; Nap u. 2.; szül és illetőségi helye Kétegyháza (Békés vm.), 1887. k.; Schillinger Simon - Künstler Róza; nőtlen Szkv. 101. gyal.ezd, Békéscsaba. A háborúban szerzett tüdőgümő- kórban 1919. szept. 12-én elhunyt H.-en. Eltemetve: szept. 14., Izr. temető 19/12. Schillinger Mihály vasker.; Nap u. 2.; Kisjenő (Arad vm.), 1882.; Schillinger Emánuel József; fel.: Kun Jolán Tart. (fjhdgy., szd.pk. (1907-ben tart. hadapród őrm. 101. gyal.ezd, Békéscsaba.) Bevonult 1914. júl. végén. 46. gyal.ezd I. zlj. 2. szd. Újsághír szerint nov. elején az északi harctérről sebesülten hazaérkezett, térden találta egy orosz golyó. 1915. máj. 8-án hősi halált halt a Kárpátokban. A történteket, mint szemtanú, az ütközet után sebesülten hazatért Kovács István zls., központi takaréki tisztv. így adta elő a helyi sajtónak: „A 46. gyalogezred Zemplén megyében, az Ondóvá folyócska völgyében, Sztropkó község közelében volt beásva, mikor az oroszok elkezdették a nagy visszavonulást át a Kárpátokon Galícia felé. [...] Az ország határán túl mintegy pár kilométernyire az ún. 704 méteres [742. sz.] Polyna-magaslaton az orosz utóvéd beásta magát és elkeseredett utóvéd harcot vett fel a mi hőseinkkel, hogy a többi orosz csapatok visszavonulását fedezhesse. Itt harc kezdődött kétnapi üldözés után múlt hó 7-én a délutáni órákban. Üldöző seregünk első vonalába az 1. és 3. honvéd gyalogezred volt. Ennek tartalékát képezte a 46. gyalogezred I. zászlóalja. Harc közben úgy délután négy óra tájon a hátuk 284
