Makó Imre: Életünket és vérünket! Az első világháború hódmezővásárhelyi áldozatai (Hódmezővásárhely, 2004)
Adattár
A lakcímek mostani közreadása az illető személy, illetve családjának könnyebb azonosítása mellett emlékének egy-egy szűkebb lakóhelyhez kötését is szolgálhatja. Hogy az egyes tanyák mely határrészen, illetve dűlőben voltak, az a két világháború között kereskedelmi forgalomban kapható, tanyaszámokat is feltüntető külterületi térképek segítségével viszonylag könnyen megállapítható. Az elcsatolt részekre vonatkozóan a külterületi közigazgatási kirendeltségek 1942-ben megállapított területi illetékessége szolgálhat némi támpontul. A vásárhelykutasi közigazgatási kirendeltséghez a Puszta 1-35, 251-269, 403^*18, 514-543, 644-669, 742-783, 862-903, 961-985, 1022-1044, 1046, 1064-1066 és az 1069-1415, valamint a vásárhelyi Tanya jelentős része, a 986-1102, 1137-1178, 1373-1465, 1512-1563, 1610-1700, 1723-1802, 1810-2018. számú tanyák, illetve házak tartoztak. A pusztaközponti kirendeltség illetékessége a fennmaradó pusztai tanyaszámokra terjedt ki. Az előbbi körzet hozzávetőlegesen a mai Székkutas, az utóbbi pedig - az Orosháza-aradi úton túl fekvő rész kivételével, amely Orosházához került - Kardoskút község területének felel meg. A tágabb értelemben vett mártélyi határba a régi 2203-2710. tanyaszámok tartoztak. Illetőségi hely Az egykori, a háború alatt és azt követően is érvényben volt törvény kimondta, hogy minden polgárnak valamely község kötelékébe kell tartoznia. Az ebből adódó illetőség révén, mely többet jelentett az ott lakásnál, részesülhetett az illető a községi tagoknak biztosított jogokban, mint választójog, szociális támogatás stb. A gyermekek általában apjuk illetőségét követték. A más községbe áttelepülő még korábbi községe illetőségébe tartozott, s csak két év állandó ott tartózkodás után kérhette felvételét az illető község kötelékébe. E csupán vázolt közigazgatási kategóriát, melyet bonyolultságánál fogva nem is egyöntetűen alkalmaztak, csak néhány ismert vidéki vonatkozásnál közöljük. Születési hely és idő A vidéki helységnév után, amennyiben nem egy ismertebb településről van szó, a korabeli közigazgatási beosztásnak megfelelően feltüntettük az illető vármegye nevét is. Lehetőleg szerepel a születés pontos ideje: az év, a hó és a nap. Az év hozzávetőleges megadására kellett szorítkozni, amikor a források csupán az életkort jelölték, valamint a sorozási évfolyamot, azaz a besorozás évét. Utóbbi esetben 21 évet számoltunk vissza, ismert viszont, hogy a 21 évesen sor alá került ifjat, amennyiben elsőre nem vált be, az elkövetkező két évben még szemlebizottság elé állították. A születési adatok teljessé tétele érdekében módszeresen feltártuk a helyben vezetett felekezeti és állami anyakönyvek bejegyzéseit. A hiányosan maradt adatok így vidéki születésre utalnak, kisebb részben pedig - főleg a gyakrabban előforduló neveknél - nem voltak beazonosíthatók. A szülők neve Elől olvasható az apa, majd az anya neve, szerepelnek továbbá az esetleges nevelő- és örökbefogadó szülök is. A foglalkozás és a lakás feltüntetése a fiú hiányzó adatainak némi pótlásául, vagy meglévő adatainak kiegészítéséül szolgálhat. Az eltartó gyermek elvesztésével hadigondozási ellátásra szoruló szülők esetében, ahol a fiú születési adata nem ismert, a hadigondozási nyilvántartás révén a szülő születési évét adtuk meg. 61
