Makó Imre: Életünket és vérünket! Az első világháború hódmezővásárhelyi áldozatai (Hódmezővásárhely, 2004)
Adattár
véssél és abból eredő töréssel a debreceni honv.kórházban ápolták.) Szabó Imre ref. tanító, a volt Országos Köztársasági Párt pénztárnoka, a h.-i Kossuth Lajos Párt elnöke; Holló u. 26. (1908-ban Teleki u. I/a); Gálospetri (Bihar vm.), 1883. ápr. 30.; Szabó Imre - Kovács Agnes; Banga Mária (Damjanich u. 71.) Egyévi önk. (címz.) szkv. Besorozták 1914. nov.-ben, bevonult 1915. febr. 13-án. 39. gyal.ezd, Debrecen. Nov. 13-án az olasz harctéren hősi halált halt a Doberdó- fennsíkon, hivatalos közlés szerint a nov. 7. és 11. közötti időben. Pesti Lajos hdgy. a harctérről dec. 2-án értesítette az özv.-et: „November 13-án vívott doberdói ütközetben én voltam a parancsnoka, miután a századánál levő többi tisztek megsebesültek. Az ütközet előtt azt a cugot vezettem, amelybe k(edves). férje is hozzám volt beosztva. Igen! okt. 29-én egy könnyebb streif lövést kapott, amely hamarosan begyógyult s már november 12-én nálam jelentkezett. Épp a legnehezebb napokban jött vissza, amikor az olasz tüzérség nehéz gránátokkal lőtte állásunkat. Bátran, vitézen, férfiasán kitartott: körülötte szétlőtték már a dekungot, de ő schwarmbeli embereivel nem hagyta fel az állást, mi végre őt is elérte a gránát, amely halálát okozta. A rettenetes küzdelembe(n) holttestét rögtön elhozatni nem lehetett, csak este szállíthattam le Segeti falujába, hol örök nyugalomra helyezték”. („Fejsebet kapott a Doberdón, de öt nap múlva újra a tűzvo- nalban volt. 1915. nov. 13-án gránát tépte szét fejét...”. - Vásárhely története.) Szabó Imre H., 1884. aug. 7.; Szabó István - Zsarkó Julianna; Vanyák Ilona (Bp., VII. Tömőn. 40.) Bevonult 1914-15- ben. 46. gyal.ezd. Az északi harctéren 1915. márc. 31-én orosz fogságba jutott, s azt követően nem adott életjelt magáról. Holt. nyilv.: 1921. dec. 31. Szabó Imre napsz. (cseléd); Gt. 542. (544., Keleti-major, 1913-ban Sugár u. 20.); H., 1887. márc. 16.; Szabó Imre Hajdú Zsuzsanna; Mucsi Etelka B) népf. Bevonult 1914 után. 63. gyal.ezd 1. szd., Brassó. Az olasz harctéren szerzett betegségében 1917. júl. 21-én meghalt. Eltemetve: Merán (Tirol). Szabó Imre földm.; Tavasz u. 12.; H., 1891. júl. 16.; Szabó Lajos - Láda Julianna; nőtlen Póttart. Bevonult 1914. júl. végén. 5. honv. gyal.ezd 1. szd. A galíciai orosz hadszíntéren 1915. márc. 11-én hősi halált halt Przemyslben. Szabó Imre napsz.; Kalász u. 8.; H., 1894. szept. 12.; Szabó Imre - Lázár Rozália; nőtlen Népf. Bevonult 1914. okt. 26- án. 46. gyal.ezd. A háborúban szerzett betegségében 1918. okt. 20-án elhalálozott Nyitrán. (Az 1915. ápr. 3-án kiadott jelentés szerint Sz. I. [H., 1894.] 46. gyal.ezd 7. szd.-beli gyal. bal karlövéssel Bp.-en, a pénzintézeti hadikórházban volt. 1918. ápr. 12-én kiadott veszteséglajstrom: Sz. I. [H., 1894.] 46-os népf. gyal. orosz hadifogoly a Jenyiszejszk kormságbeli Kanszkban.) Szabó Imre csizmadiasegéd; Hattyas u. 31.; H., 1899. jún. 8.; Szabó Pál - Búza Mária; nőtlen Az 1919. júl. 25-ei tömeges kivégzéskor a román megszállók agyonlőtték H.-en. (Korosztálya első, 1917. évi népf. bemutató szemléjén alkalmatlannak osztályozták.) Szabó Imre földm; fel.; Dudás Jusztina (Ádám u. 23.) Szkv. Hadban eltűnt. Özv.-e hadigondozási ellátásban részesült. (Újsághír szerint Sz. I. 46. gyal.ezd-beli szkv. 1915. júl. 7-én állítólag elesett. Egy korábbi, 1915. aug. 31-ei hír szerint Sz. I. szkv. [Száraz u. 1.; a.: Berkes Agnes] megsebesült.) Szabó István napsz. (tanyás, halász); Ta. 2666/k; 1865. k.; Szabó Ferenc - Bába Terézia; Tóth Rozália 1919. júl. 22-én du. 5 órakor, mell-lövés következtében meghalt Mártélyon. Újsághír szerint a falu ágyúzásakor a házukat is találat érte. A gránátlövéstől megijedve elmenekült a Szegvári u.-i Nagy János tanyájára és ott az istállóba húzódott be, ahol egy golyó 292
