Makó Imre: Életünket és vérünket! Az első világháború hódmezővásárhelyi áldozatai (Hódmezővásárhely, 2004)
Adattár
ban az orosz harctérre került, ahonnan márc. 2-án írt utoljára. Tp. 109. Holt. nyilv.: 1917. dec. 31. (Egy 1915. okt. 27-ei újsághír szerint az 1893-bt\\ P. I. 46-os gyal. valószínűleg megsebesült. Egy további, 1917. jún. 6-ai hír szerint P. I. 23 éves 46-os gyal. orosz fogságban volt.) Pap István gazdáik; Pu. 1196. (Ka- szap u.); II., 1896. máj. 6.; Pap István - Hegedűs Rozália; nőtlen Népf. (kocsis). Bevonult 1915. júl. után, mint hadiszolgálatos. 5. honv. gyal.ezd —» Lógyűjtö állomás (K. u. K. Pferdesammelkommando des A. O. K. Detechament III.), Pozsega. 1917. nov. 28-án meghalt a szerbiai Uzicében. („A kora reggeli órákban, mikor éjjeli szolgálatot teljesített, egy cseh nemzetiségű bajtársa alattomos módon barátságot színlelve beszélgetésbe elegyedett vele s egy óvatlan pillanatban egy hatalmas kődarabbal Pap Istvánt többször úgy fejbe vágta, hogy annak a feje úgyszólván szét- roncsolódott”. - A táb. lelkészi hivatal által a h.-i plébánia hivatalhoz küldött értesítés.) Eltemetve: uo. Pap István 7-es tűz. H.-en elhalálozott. (Vkutasi emlékmű.) (? béres; Gt. 665.; 1878. k.; Pap György - Szuromi Terézia; Farkas Rozália 1922. jűn. 27-én meghalt a h.-i kórházban, a halál oka: terjedő hűdéses elmezavar.) Pap János részes (tanyásbéres); Ta. 2692 (1914-ben napsz., Ta. 2667.) Póttart. honv. Bevonult 1914. júl. végén, majd aug. 24-én. Przemyslnél orosz fogságba esett. 1919. júl. 22-én szívlövés következtében meghalt Nagy György Dániel mártélyi tanyáján. A sajtó beszámolója szerint du. 5 óra tájban nagy lövöldözés hallatszott. Az orosz fogolyruhában lévő P. J. a kúton vizet merített, amikor a kukoricásból csörtetve előrohant három vörösgárdista. A tanya végéhez húzódtak és lőttek visszafelé. A város felől a román hadsereg őket üldöző katonái érkeztek nemsokára. Egy golyó a kútnál lévő Papot szíven találta, aki jajszó nélkül, azonnal meghalt. Eltemetve: ideiglenesen a tanya közelében —> édesanyja kérésére, a román kát. pság engedélyével aug. 8., R. k. temető. (Ugyanekkor exhumáltak egy visszavonulás közben elesett vöröskatonát is, akit három környékbeli lakos a Borz u.-val szemben, a töltés lábában hantolt el. Koporsóba téve őt a Kincses temetőben helyezték végső nyugalomra.) Pap Lukács Ferenc kisbirt.; Kálmán u. 1.; H., 1872. márc. 23.; Pap Lukács József - Marton Rozália; Kocsis Mária Népf. (orv.). Bevonult 1915. nov. 3-án. 5. honv. gyal.ezd. Határcsendőrként a román határon szolgált. 1916. aug. 28-án, az erdélyi román betöréskor fogságba esett és a Vöröskereszt közlése szerint sipotei hadi- fogolytáborba internálták. Holt. nyilv. (1923-ban): 1917. dec. 31. Az 1924. évi hivatalos értesítés szerint 1917. márc. 15- én hősi halált halt Sascuton. Pap Lukács Lukács Jókai u. 5.; H., 1879. nov. 15.; Pap Lukács István földm. - Benkő Agnes; Nagy Benkő Rozália Bevonult 1914. júl. végén. 5. honv. gyal.ezd —> 3. honv. menetezd 5. menetzlj. 1. szd. A galíciai orosz harctéren 1915. febr. 5. körül hősi halált halt a körülzárt Przemyslben. Pap Lukács Márton földm.; Pu. 850. (Észak u. 6.); H., 1887. okt. 31.; Pap Lukács István - Nagy Benkő Agnes; Koczka Julianna B) népf. Bevonult 1915. jan. 16- án. 46. gyal.ezd. A kárpáti hadszíntéren ápr. 18-án orosz fogságba esett a Sztropkónál (Zemplén vm.) vívott harcokban. Egy júl. 2-ai újsághír szerint Ja- roszlavlból írt fel.-ének, miszerint „viszik a muszkák, de hogy hova, még nem tudja”. Utoljára 1916 őszén adott életjelt magáról. Holt. nyilv.: 1917. dec. 31. Pap Pál Kemény u. 8. (Gt.); H., 1893. okt. 15.; Pap Pál napsz. - Gazdag Lídia; nőtlen Őrv. —»tiz. Bevonult 1914. aug. 25- én. 46. gyal.ezd. Egy 1915. nov. 9-ei újsághír szerint a sinji kórházban volt. Kitüntetései: bronz, I. és II. oszt. ezüst vit. érem. A háborúban szerzett tüdőgümőkór- ban 1918. ápr. 17-én elhalálozott H.-en. 266
