Makó Imre: Életünket és vérünket! Az első világháború hódmezővásárhelyi áldozatai (Hódmezővásárhely, 2004)

Adattár

„mellhártya-gyulladásából lábadozva vonult be a háború alatt katonának... A katonai fáradalmak viselték meg gyenge szervezetét s plántálták bele a gyilkos kórt”. Eltemetve: ápr. 22., Arany temető.

Nyíkos László földmPetőfi u. 21.; H., 1891. máj. 1.; Nyíkos Lajos - Égető Julianna; nőtlen Honv. Bevonult 1913. okt.-ben, majd 1914. júl. 29-én. 5. honv. gyal.ezd 1. szd. Tp. 82. Az orosz harctérre vitték. 1915. ápr.-ban a Przemyslnél eltűntek között kerestették. (1914 őszén ott egy kirohanásnál állítólag hősi halált halt.) Holt. nyilv.: 1917. dec. 31.

Nyíri Bálint géplakatossegéd; Fecske u. 12.; H„ 1903. febr. 21.; Nyíri Bálint - Mucsi Zsófia; nőtlen Az 1919. júl. 25-ei tömeges kivégzéskor a román megszállók agyonlőtték H.-en.

Nyíri Imre földm.; H., 1890. máj. 29.; Nyíri Máté - Olasz Eszter; nőtlen Gyal. Bevonult 1912. okt.-ben, majd 1914. aug.- ban. 46. gyal.ezd gépp. szd. (III. zlj., Avtovác). A szerb harctérre került, ahol 1915. febr. 18-án fogságba esett. Holt. nyilv.: 1917. dec. 31.

Nyíri István napsz.; Pu. 59.; H., 1887. nov. 23.; Nyíri István tanyás (nevelőapa: Juhász József) - Hamza Erzsébet Póttart. Bevonult 1914. júl. 29-én. 46. gyal.ezd 3. pótszd. Az északi hadszíntéren szerzett betegségében 1914. okt. 21-én elhalálozott Ungváron.

Nyíri Sándor kisbirt.; Agyag u. 17.; H.. 1875. febr. 16.; Nyíri János - Banga Sára; Borsos Lídia B) népf. Bevonult 1915. nov. 3-án. 46. gyal.ezd. 1918. jún.- ban az 520. sz. hadikórházban (155. gyal.hadoszt. eü. oszlop, tp. 649.) ápolták. Nov. 18-án tüdőhuruttal jött haza a felbomlott olasz frontról, és dec. 4-én, tüdőlob következtében meghalt H.-en.

Oláh Ádám //., 1880. Népf. vonatkat. Bevonult 1914-ben. 7. vonatoszt. 10. szd., Temesvár. Az északi harctéren szerzett betegségében okt. 19-én meghalt a tarnowi

(Galícia) tart. kórházban. Eltemetve: uo., kát. temető. (Veszteséglajstrom.)

Oláh Bálint villanytelepi alkalmazott (bognársegéd); Csomorkányi u. 57.; 1891; Oláh János - Tóth Mária; Bánfi Jusztina Népf. Bevonult 1915. máj. 15-én. Honvédség. 1916. jún. 9-én rokkantként elbocsátották. 1919. jún. 16-án - „héthavi súlyos sorvasztó betegség után” - tüdőgümőkór- ban elhunyt H.-en.

Oláh Bálint 1898. k. Egy 1917. júl.

21-ei újsághír szerint orosz fogságban meghalt.

Oláh Ferenc vasúti raktárnok (MÁV üzemi gyakornok); Zsoldos u. 19.; H..

1893. ápr. 25.; Oláh Imre -Mészáros Eszter; nőtlen Szkv. Bevonult 1914-ben. 46. gyal.ezd 6. szd. „Első sebesültje volt a háborúnak a hódmezővásárhelyi harcosok közül.” Az olasz fronton 1915. júl. (aug.) 15-én éjjeli 12 órakor haslövést kapott a Doberdó-fennsíkon, és másnap hősi halált halt paljkiscei kötözőhelyen. Az ezd orvosfőnökének a levele szerint „a segélyhelyre már nagyon kétségbeejtő állapotban került, ahol minden lehetőt elkövettünk, hogy a derék katonát az életnek megtartsuk. Csendesen, fájdalmán uralkodva halt ott meg tíz óra múlva”. Eltemetve: Paljkisce közs., magános sír. (Újsághírek.)

Oláh Gyula v. tiszti: (1914 elejétől ideiglenes minőségben, előtte több éven át közs. segédjegyző volt); Szentkirály u. (Hunyadi u. 1.); H., 1888. jún. 5.; Oláh Imre nyug. főgimn. tanár - Nováky Julianna; nőtlen Egyévi önk. (címz.) őrv. Bevonult 1914. júl. 30-án. 46. —» 7. gyal.ezd (Klagenfurt). A betegekről 1915. febr. 22- én kiadott lajstrom szerint a Katolikus Nőegylet tisztikórházában, Szegeden ápolták. A galíciai orosz fronton jún. 19-én, robbanógolyótól találva (szuronyrohamban) hősi halált halt Kosmierzyn mellett. Eltemetve: a falu melletti erdő szélén, két bajtársa által fejfával megjelölt külön sír.

Oláh Imre földm.; Rárósi u. 29.; H., 1874. dec. 8.; Oláh József - Koncz Julian253