Makó Imre: Életünket és vérünket! Az első világháború hódmezővásárhelyi áldozatai (Hódmezővásárhely, 2004)

Adattár

Klein János bádogos; H., 1894. máj.

6.; Klein Lázár - Springer Róza; nődén Őrv. 5. honv. gyal.ezd 2. szd. A sebesültekről 1915. júl. 6-án kiadott jelentés szerint jobb térdlövéssel a Vöröskereszt eperjesi (Sáros vm.) kórházában volt. Az orosz harctéren fogságba esett, ahonnan 1917- ben csererokkantként elbocsátották. 1917. márc. 20-án tüdővészben elhalt a brüxi (Csehország) kórházban.

Klein Sámuel lakatossegéd (a háború után mester); Könyves u. 26.; H., 1890. jan. 10.; Klein János - Vogel Betti; nőtlen Őrv. Bevonult 1913. okt.-ben. 7. utászzlj., Szeged. Kétoldali tüdőcsúcshuruttal 50%- os hadirokkanttá nyilvánították. 1925. dec. 4-én tüdővészben elhunyt H.-en.

Kmetykó János negyedéves tanítójelölt; Gt. 15.; Szentetornya (Békés vm.),

1893. okt. 17.; Kmetykó Lajos - Dániel Erzsébet; nőtlen Egyévi önk. tiz. A népf. bemutató szemlén Kiskunfélegyházán jelent meg. Bevonult 1914. okt. 26-án. 5. —» 15. honv. gyal.ezd, Trencsén. 1915. márc. 10- én (újsághír szerint 15-én) eltűnt az orosz harctéren. (Más forrás szerint 1915. febr.- ban már Galíciában, Przemysl körül harcolt, s ugyanabban a hónapban hősi halált halt a San-menti harcokban.) Holt. nyilv.: 1915. dec. 31.

Kmetykó Lajos tanító; Kiskundo- rozsma; Medgyesbodzás (Arad vm.),

1891.; Kmetykó Lajos - Dániel Erzsébet (Gt. 15.); nőtlen Egyévi önk. őrv. (tiz.). Besorozták 1912. aug.-ban. Bevonult 1914. júl. végén. Előbb a szerb, majd az orosz frontra ment. A hal. anyakönyv bejegyzése szerint 1915. nov. 18-án hősi halált halt Przemyslben. (A polg. fiúisk. évkönyve szerint 1915. márc. 22-én.)

Knapecz Lajos vasker.-segéd (a háború után is, majd könyvvezető); Szt. István u. 4L; H., 1896. jan. 23.; Knapecz János — Stréling Julianna; nőtlen Őrv. Bevonult 1915. júl. 15-én. 46. gyal.ezd. Az olasz fronton 1916. okt. 4-án sebesülten kórházba került. Egy 1917. ápr.-i újsághír

szerint József főherceg megtette orde- náncává. A háború után 40, majd 80%-os hadirokkanttá nyilvánították. A diagnózis: balkéz kéztőizületben robbanógolyótól származó sérülés után visszamaradt korlátolt mozgathatóság, ugyanezen kéz hüvelykujjának teljes merevsége, tüdőcsúcs- hurut nagymérvű terjedése, baloldali részen kisebb területen tüdőbeszűrődés. 1925. máj. 31-én tüdővészben elhunyt H.- en.

Kocsi Lajos földm. (a háború után teljesen munkaképtelen); Hódi Pál u. 1.; Földes (Hajdú vm.), 1889. jún. 10.; Kocsi Mihály - Tóth Julianna; Kis Zsófia Tiz. 20/III. honv. hegyi tarackos üteg. (A hadoszt. számát viselő háromüteges 20. honv. hegyi tűz.osztagot az olasz harctéren érte az összeomlás.) A háborút követően gyógyíthatatlan idegbetegséggel 75%-os hadirokkanttá nyilvánították. 1927. júl. 16-án agysorvadás következtében meghalt H.-en.

Kocsis Ferenc földm.; Pu. 675.; H., 1889. okt. 19.; Kocsis Ferenc - Herczeg Rozália Póttart. Bevonult 1914. júl. 29-én. 46. gyal.ezd 4. szd. Aug. 29-én Szegeden vízbe fulladt. Eltemetve: aug. 30., H., R. k. temető II/5/6. (Belsőkutasi emléktábla.)

Kocsis Imre földm.; Ta. 1968.; Szentetornya (Békés vm.), 1895. okt. 12.; Kocsis Imre - Pap Mária; nőtlen Háromévi önk. gyal. Bevonult 1915. máj. 15-én. 5. honv. gyal.ezd. Az orosz fronton szept. 13- án fogságba esett. A hadifogságból hazatértek névjegyzékén nem szerepel.

Kocsis János gazdáik., a Kisbirt. Szövetség választmányi tagja; Jókai u. 8.; H., 1874. márc. 8.; Hidi Anna; Juhász Nagy Klára A) népf. őrv. Bevonult 1915. márc.

22-én. 5. honv. gyal.ezd —> 5/III. népf. hadtápzlj. 1. szd. Újsághír szerint részt vett a szerbiai hadjáratban, és végigküzdötte a Montenegró elfoglalásáért vívott harcokat. A Tara folyónál erősen átfázott, és tüdőbajjal a travniki (Bosznia) kórházba került, ahonnan kérvény folytán áthelyezték a kútvölgyi szanatóriumba. El is indult,

197