Makó Imre: Életünket és vérünket! Az első világháború hódmezővásárhelyi áldozatai (Hódmezővásárhely, 2004)

Adattár

Bevonult 1914. júl. 29-én. 46. gyal.ezd. A

16. menetszd.-dal az északi harctérre került. Levelet nem küldött, hazakerült bajtársai állítólag 1916. nov. 16-án látták utoljára. (A holttá nyilvánítása iránt 1920- ban megindított eljárást a helybeli járásbíróság júl. 12-ei határozatával felfüggesztette, „minthogy az orosz hadifogságba kerültek kiadása közlekedési viszonyok nehézsége s az Orosz birodalomban létező forradalmi állapotok miatt köztudomás szerint rendkívül meg van nehezítve, a bíróság nem tartja kizártnak, hogy Keresztes Gáborról még hír érkezik”. Holt. nyilv. (1955-ben): 1914. dec. 31. (A hadifoglyokról 1916. máj. 3-án kiadott jelentés szerint

K. G. 33 éves h.-i kát. a galíciai Chyrównál

1914. okt. 24-én fogságba esett, és Oroszországba internálták.)

Keresztes Imre földm. napsz.; Ta. 1720. (Medgyesi u. 11.); II., 1886. nov. 5.; Keresztes István - Nagy Zsuzsanna; Kádár Judit (Révai u. 4.) Póttart. Bevonult 1914. júl. végén. 46. gyal.ezd 11. szd., Avtovác. A felső-isonzói olasz fronton fej lövést kapott, amelybe 1916. márc. 24-én (23-án) belehalt a 3/15. sz. táb. kórházban. Eltemetve: Podmelec, kát. temető 78. sír.

Kertész Lajos földm.; Pu. 146.; H., 1898. dec. 31.; Kertész Lajos földbérlő - (Sz.) Szabó Julianna; nőtlen Népf. Bevonult 1916. máj. 29-én. 5. —» 302. honv. gyal.ezd. Ellenséges golyótól szívén találva 1916. okt. 29-én (nov. 1-jén) hősi halált halt a román harctéren, Azuga mellett.

Kezes Imre H., 1901. máj. 18.; Kezes Mihály napsz. - Takács Lídia (Tölgyfa u.

27.); nőtlen Vöröskat. Az 1919. júl. 25-én Kisújszállás és Fegyvernek (Jász-Nagy- kun-Szolnok vm.) között lefolyt ütközetben súlyos sebeket kapott és aug. 5-én, mint „vörös hadifogoly”, tetanuszfertőzés következtében meghalt Kisújszálláson. Eltemetve: uo., közös sír. (Az ottani ref. lelkész hivatalos értesítése.)

Kezes Mihály földm.; Nyár u. 45/b;

II., 1899. aug. 19.; Kezes Mihály - Takács

Lídia; nőtlen Népf. Bevonult 1917. márc. után. A világháborúban hősi halált halt. (A magyar katona.)

K. Hegedűs Sándor gazdáik.; Mátyás u. 19.; 1840. k.; K. Hegedűs Péter - Kis Sára; Kenéz Erzsébet 1919. júl. 21-én este, amikor a H.-re visszatérő románok a kutasi körtöltés mellől ágyúval lőtték a várost, a házánál bevágódó gránát szilánkjai súlyosan megsebesítették. Egy hétig élet és halál közt feküdt a lakásán, majd nagyfokú vér- vesztesége (sebzési derma) következtében júl. 30-án meghalt. Eltemetve: júl. 31., Diliinka temető. (A városban hat-nyolc helyen vágódott be gránát. Az ágyúlövések hangja pánikot váltott ki a lakosságban, az emberek sietve házaikba menekültek, némelyek a pincékbe húzódtak le. - Fejérváry kézirat.)

Kincses István napsz.; Püspök u. 15.; H., 1895. máj. 22.; Kincses Pál - Kádár Zsuzsanna; nőtlen Háromévi önk. gyal. Besorozták 1914. aug. 31-én. 5. honv. gyal.ezd. Az északi harctéren dec. 11-én orosz fogságba esett. Az onnan hazatértek névjegyzékén nem szerepel.

Kincses János napsz.; H., 1887. szept.

8.; Kincses Sámuel - Szűcs Katalin (Kiserdő sor 3.); Cz. Nagy Julianna Póttart. (őrv.). Bevonult 1914. júl. 29-én. 46. gyal.ezd 16. szd. Tp. 109. Az orosz harctéren okt. 6-án fogságba esett, ahonnan 1916. okt. 16-án kelt utolsó híradása. Holt. nyilv.: 1917. dec. 31.

Kincses János Király u. 4.; H., 1888. jan. 13.; Kincses János napsz. - Tolnai Julianna; Gilicze Lídia Póttart. Bevonult

1914. júl. 29-én. 46. gyal.ezd 5. szd. Újsághírek szerint a mozgósítást követően 11 hónapig küzdött a harctéren, s ez alatt kétszer sebesült meg. 1915. okt. 30-án ment harmadszor a harctérre. 1916. febr. 25-én, az olasz fronton egy ellenséges golyó gerincen találta. Beszállították a 17/19. (4/13.) sz. táb. kórházba, ahol gerincagy sérülésébe még aznap belehalt. Eltemetve: Komén, kát. temető, 402. sír.

188